Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

I. Egyszerű óhajtó és parancsoló formák

37 II

. 1. II,1. "Kelés" gy. A gyógyító körülkerítgeti, megkeresztezi a kelést, közben imádkozik, varázsszavakat mond, azután a használt szereket a csurgásba

+ ássa, miközben ezt mondja: A földbe menjen a fájás! /+= eresz alá/ /Kiskunfélegyháza 11.2. U.az Menj a fekete főd gyomrába! 11.3. U.az Mars a fekete főd gyomrába! vidéke, Pe/ /Tápé, Cso/ /U.ott/ 12. "Kelés" gy. A gyógyító jobb keze nevetlen ujjával a kelést keresztezi és mondja: Te fájdalom, kelés! M-it keresői ebben az ártatlan testben? Mönj ki, mönj ki a fekete földben! /Egyházaskér, Tr/ 12. Varián

s: Szeged /Cso/ 13. "Árpa" gy. Kés hegyével háromszor kerítik: Árpa, árpa mér ide keltél, mentél volna földem közepébe. /Mikekerácsonyfa, Za/ 14. "Köszvény", torokfájás gy. Három pénteken tarisznyában korpát és sót melegítenek, és ráteszik a betegre. Harmadik pénteken szélnek eresztik a tarisznya tartalmát, ezt mondva: Vigyen a szél szerteszéjjel! /Ipolyszög, Nó/ 15. Fejfájás gy. Első égzengéskor falba verik a fejüket ezt mondva: Arra menjen el a fej fájásom, ahonnan zeng. /Karancskeszi, Nó/ 16. "Hideglelés" gy. Valaki ezt mondja a betegnek: Menj el hideg a kutyába, a kutya elvisz, aztán bekapar az árokba. /U.ott/ 17. "Tyúkszem" gy. A beteg annyi csomót köt egy cérnaszálon, ahány tyúkszeme van. Ezt elássa a csurgásba, ezt mondva: Múljon el, ragadjon oda tyúkszem a csurgásba! /Szank-Móricgát puszta, Pe/