Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

VIII. Cselekményre utaló kijelentés

177 VIII. 1. Otthon minden bikasót elnevez a hét egy-egy napjáról. Napnyugta után megfőzi a bikasót és hagyja kihűlni. Amelyik napról elnevezett bikasó "sír", azon a napon mosogatórongyot szúr a vasvilla ágára és kimenet az istálló szemöldökfájára üti, mire a mosó odaragad. Közben mondja: Nem a mosót csapom, hanem azt, aki a tehenednek elvitte a tejét. Ezután egy "járompálcával" üti a mosót, mire megjelenik a rontó. /+=a járom mozgatható, kivehető alkatrésze/ /Kide, KI/ 7.1. "Megrontott" tehén gy. Új nyirfaseprüt tűz fölé tartanak, azzal verik a tehenet, ezt mondva: Nem a tehenet ütöm, hanem aki el akarja venni a tejet a tehenemtől. /Visk, Má/ 7.2. U.az Nem ezt ütöm, hanem aki a tejet elvette a tehentül. /U.ott/ 8. "Agos" gyerek gy. Meg kell "sütni" a gyereket: a "kuptorba" tüzet raknak, ráteszik a gyereket csórén a lapátra, ezt mondva: Agot vetek bé. nem gyereket, hogy ez az ag égjen le róla. /+=kemence/ /Bukovina/ 9. Békaűzés Nagyboldogasszony napján a ház körül sepernek, hogy a templomba menjenek a békák. Közben ezt mondják: Seprem a békákat nem a gazot. /Borsa völgye/ 10. "Szemölcs" gy. Vasárnap napkelte előtt kisöprik a ganét a házból, ezt mondva: Nem a ganyét hányom, szümőcseimet! /Klézse, ML/ 11. "Igézet" gy. Vízvetés közben a vizesedény lerakásakor mondják: Nem a szenet teszem, hanem az igízetet. A szenek berakásakor a fenti szöveggel betegségneveket mondanak: három gelka, öklelés, szorítás, stb. Ha a szenek sírnak vízbe dobáskor, meggyógyul a gyerek. /U.ott/