Pócs Éva (szerk.): Magyar ráolvasások I.

Bevezető

15 "rögtönzött"! /a konkrét betegre, betegségre, stb. utaló/ részeként működnek. A fenti formák más része a mágikus funkció közvetlen kifejeződésén kívül egyéb, a mágikus funkcióval /a B tényezővel, annak "elküldésével", "kiküldésével"/ kapcsolatos tartalmi többletelemekkel is rendelkezik: a betegség /vagy más B tényező/ tulajdonságainak, származási helyeinek megnevezése, vagy szidása, fenyegetése, a hely megjelölése, ahová távoznia kell, ezeknek az "elküldő helyeknek" a jellegzetességei /föld alatt, pokol feneke, ember nem lakta pusztaság, stb./. Ezek a tartalmi többletelemek lehetnek rögtönzött jellegű szövegek változó elemei /I.2. 1-55./ és állandósult elemek: megszólító, fenyegető, elküldő formulák /pl. XIII. 23-28. és XIII. 37-40. megszólító formulái, a XV. megszólító és elküldő formulái, a IX-X. fenyegető formulái, stb./ egyaránt. A "közbenjáróhoz" forduló szövegek /természeti jelenségekhez, hiedelemlényekhez intézett "fohászok", parancsok, XI./ tartalmi többleteleme lehet a betegség "átadása", "elvitetése", "valakire/ valamire küldése"; speciális, egy-egy "lényre" sajátosan jellemző formulákban /holdat megszólító, betegséget holdnak adó, fának adó, stb. szövegek, szövegelemek/. Ezek a formulák állandó szövegelemekként és általában típusmeghatározó tényezőként működnek. Többnyire nem helyi /holddal, fával, stb. kapcsolatos/ hiedelmek kifejeződései, de hasonló tartalmi elemek lehetnek valamely, az adott helyen ismert hiedelem spontán jellegű kifejeződései, az egyszerű formák változó bővitményei is /I.2./. Az S-jellegű, "rögtönzött" egyszerű formák a mágikus funkció kifejeződésével nem releváns, változó tartalmi elemekkel is bővülhetnek. Pl.: "Na egyetek, amennyi belétek fér, de aszt utána takarodjatok!" /patkányküldő szöveg, hasonlók főleg a II.2. csoportban, pl. 44, 46, 5o. szövegek/.