Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan

Kiállítási kalauz

Lőrinc levelező tag javaslatára a május 1-jei ülés bizottmányt jelölt ki, hogy véleményezze a sajtótörvényt és az ideiglenes igazságügyminiszteri rendeletet a sajtóvétségek felett ítélkező esküdtszékek alakításáról. Toldy a május 29-i ülésen terjesztette elő a bizottmány véleményét, amelyet a június 6-i és 8-i ülésen tárgyaltak meg. A bizottmány különböző módosításokat javasolt az 1848. évi XVIII. tc.-hez, vagyis a sajtótörvényhez. A javaslatok általában enyhíteni kívánták a törvény egyébként sokat bírált szigorát. Ugyanezen a május 1-jei ülésen HORVÁTH Mihály (8/b paraván, 6. tárló) rendes tag indítványozta, hogy az utolsó három évszázad Magyarország történetére vonatkozó dokumentumait gyűjtsék össze, és Bécsből hozzák Pestre. Az ülés a javaslatot azzal egészítette ki, hogy egy nemzeti közlevéltárat kellene Pesten létrehozni. (8. tárló: 16) A közlevéltár tervének kidolgozására bizottságot alakítottak, s a feliratot a május 29-i ülésen elfogadták. A természettudományi osztály felszólította a matematikai osztályt, hogy dolgozzon ki tervet és javaslatot „egy hazánkban életbe léptetendő általános mértékrendszerre", figyelembe véve a Franciaországban honos decimális rendszert. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter az Akadémia tudomására hozta, hogy élni kíván az ajánlattal. További együttműködésnek azonban nincs nyoma. Az Akadémia reformjának terve A nyári szünet előtti utolsó ülésen megint tárgyalták az akadémiai reform ügyét. Toldy felszólította a tudományos osztályokat és az Akadémia több vidéki rendes tagját (többek között HETÉNYI Jánost, PÉCZELY Józsefet, Bitnicz Lajost, Nagy Károlyt, BALÁSHÁZY Jánost; 7. tárló: 1-7), hogy osztályukat vagy az egész Akadémiát érintő reformjavaslataikat mielőbb közöljék, hogy az akadémiai reformbizottság munkájában felhasználhassa azokat. Az Akadémia régi levéltára hat reformjavaslatot őriz. Közös bennük a törekvés a tudományos munka javítására, a Tudós Társaság belső felépítésének és szellemének demokratikusabbá tételére. Ugyanakkor állami támogatást igényelnek az Akadémia számára. A bölcseleti osztály előterjesztése megfogalmazta még az osztályok önálló tagválasztásának igényét is, továbbá azt, hogy az osztály rendes tagjai a jobban fizetett egyetemi tanárokhoz hasonló - évi 1500 pft - javadalmazást nyerjenek. Felvetik a könyvtár rendezésének szükségességét (9. tárló: 1-2), a könyvtári (szak)rend kidolgozását, és a könyvtár katalógusának kinyomtatását. A természettudományi osztály javaslatai főleg tudományterületük szélesebb körű reprezentálását célozták: „a terjedelmes ter-