Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan

Kiállítási kalauz

mészét tudománynak minden ága legalább egy rendes tag által legyen képviselve." Péczely József rendes tag, a debreceni református kollégium tanára, a tagválasztást a tudományos osztályokra bízná, s az egész Akadémia csak erkölcsi kifogás esetén bírálhatná felül a döntést. Felveti, hogy az akadémiai alapszabályokban a „nemzeti", „hazai" nyelv helyébe egyértelműbben és határozottan a magyar nyelvet kellene tenni. Balásházy János, a természettudományi osztály vidéki rendes tagja, gazdasági szakíró, célszerűnek tartaná, ha növelnék az Akadémia rendes tagjainak számát, főleg a természettudományi osztályban, ezen belül is a gazdaságtudomány területén. Javasolja, hogy a tagok számára folyóiratokat járasson az Akadémia. A legterjedelmesebb dolgozatot Hetényi János rendes tag, a dunántúli református egyházkerület jegyzője juttatta el a főtitkárhoz. Véleménye szerint az Akadémia „gyümölcstelen és eredményeiben szegény." Rendszeres publikálásra kötelezné a fizetett rendes tagokat. A fő teendőnek azt tartaná, hogy a Magyar Akadémia „az alapítók magán intézetéből országos állásra emeltessék." Almási BALOGH Pál (kép: 6. paraván), orvos, rendes tag, a Társalkodó c. lapban jelentette meg tanulmányát az Akadémia reformjáról. Példának a francia akadémiát tekinti, amely egyszerre tudományos tekintély és politikai tényező is. A francia kormány rendszeresen kéri az akadémia tanácsát, így az komoly befolyást gyakorol a francia nemzet műveltségére és jólétére. A természettudományok, különösen a vegytan, a fizika és az orvostudományok képviseletére is nagyobb hangsúlyt helyezne. Noha a reformtervek vitáját a rohanó események miatt meg sem kezdték, ezek a kezdeményezések mégsem tűntek el nyomtalanul. Később az 1869-es akadémiai reform részben valóra váltotta az 1848-as elképzeléseket. A szabadságharc ideje 1848 második felében a tudományos előadások érzékelhetően figyelembe vették az országban zajló politikai eseményeket. Az október 16-i ülésen Gyöiy Sándor rendes tag olvasott fel két részletet a közlekedésről írott munkájából. A november 20-i ülésen FABRICZY Sámuel (kép: 3. paraván) arról értekezett: „Miben áll és mennyire terjed az álladalom (= állam) joga és kötelessége a nevelésre és a közoktatásra nézve"; Sztrókay Antal pedig az önkormányzati helyhatóságokról adott elő. - Még az ősz folyamán István nádor, az Akadémia választott pártfogója, elhagyta az országot. Az október 16-i kisgyűlés ezért úgy határozott, hogy az okleveleket ezentúl, „pártfogó nem lévén", az ő aláírása nélkül adják ki.