Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan

Kiállítási kalauz

javítása iránti terv kidolgozásával" választmányt bíztak meg. Ennek tagjai voltak - többek között - FÁY András (kép), Vörösmarty Mihály, DÖBRENTEI Gábor (kép), EÖTVÖS József (1. paraván és az asztal), Bajza József, Vállas Antal, Toldy Ferenc. A kidolgozandó reformok életbelépéséig Zsoldos Ignác rendes tag javaslatára kiterjesztették a szavazati jogot a levelező tagokra is. Az Akadémia „hazánk újjászületése feletti örömét" is kifejezésre akarta juttatni. Elhatározták, hogy az Akadémia szállásának (Pest, Trattner-Károlyi-ház: fotóki a 8/a paravánon) egyik ablakába tűzzék ki a nemzetiszínű zászlót (8. tárló: 6), s arra írassák rá a Tudós Társaság már régen választott, „de valósággá csak az újabb események folytán vált" jelszavát: Borúra derű! Ezen a március 20-i ülésen szinte forradalmi esemény színhelye volt az Akadémia ülésterme. Egy ifjabb akadémikus számos fiatal élén benyomult az ülésterembe, és ők azt követelték, hogy tegyék nyilvánossá az üléseket. Az elnöklő Fáy András kimondta a nyilvánosságot, majd berekesztette az ülést, így kívánván elejét venni a nagyobb zűrzavarnak. Ez az esemény annyira szokatlan volt a Magyar Tudós Társaság falai között, hogy a jegyzőkönyv valójában be sem számolt az incidensről, csak arról, hogy az ülések nyilvánosságát Henszlmann Imre levelező tag indítványára mondták ki. Toldy Ferenc főtitkár, Széchenyihez írott levelében „egy kis revolutio"-ként jellemezte az eseményt. Toldy biztos volt abban, hogy az igazgatótanács és a minisztérium nem lesz tekintettel az ilyen körülmények között született határozatra. Egyébként is - írja Toldy - „a mathematikai és philosophiai sőt általában a tudományos előadások majd elszoktatják ezt a publicumot." A politikai bizonytalanság nagy mértékben befolyásolta az Akadémia működését is. A bécsi udvar halogató taktikát választott a törvények elfogadását illetően. A Pozsonyból és Bécsből érkezett rossz hírek miatt a március 27-i kisgyűlést elhalasztották. Ennek fő oka a Nemzeti Múzeum udvarára hirdetett népgyűlés volt. Kimondták, hogy a tagok „ily fontos pillanatban, midőn a haza veszélyben forog, nem találtak magokban lelki nyugalmat tudományos tárgyalásokra." Az április 1 -jei kisgyűlésen - miután meghallgatták Arnstein József 1847-ben megválasztott levelező tag székfoglaló értekezését, és döntöttek Jancsovics István szláv-magyar és magyar-szláv szótárának (9. tárló: 3) támogatásáról - határozatot hoztak, hogy az áprilisi osztályüléseket elhalasztják, s a legközelebbi összes ülést május 1-jére tűzték ki. Május hónapban meg is indult a rendszeres tudományos munka, s az Akadémia - ígéretéhez híven igyekezett tevékenyen részt venni a polgári átalakulás óriási munkájában. Tóth