Mázi Béla, Rozsondai Marianne: A Magyar Tudományos Akadémia és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc : kiállítás a 150 éves évfordulón a Magyar Tudomány Napja 1998-as rendezvényeihez kapcsolódóan
Kiállítási kalauz
KIÁLLÍTÁSI KALAUZ* 1825. november 3-án a pozsonyi országgyűlésen gróf Széchenyi István felajánlotta egy évi jövedelmét a Magyar Tudományos Akadémia alapítására. Az Akadémia „Működni kezdett 1831 "-ben - amint a számára később emelt s ma is álló palota homlokzatán a négy tábla egyikén olvasható. 1848 tavasza 1848 eseményei, a pozsonyi országgyűlés, a bécsi forradalom hírei, Pest-Buda március 15-1 forradalmi megmozdulásai az Akadémia testületét is érintették. Az 1848. március 20-i rendkívüli kisgyűlés, amely 38 tag részvételével és „számos vendég jelenlétében" folyt, a forradalmi események jegyében zajlott. TOLDY Ferenc (kép; 1. és 8-9. tárló) titoknok örömbeszédet olvasott fel a „sajtó felszabadítása s általában hazánk politikai viszonyainak gyors és szerencsés átalakulásáról." Indítványozta, hogy a tudós testület feliratokban fejezze ki háláját (8. tárló: 1-5) a királynak, az országgyűlésnek, István főherceg nádornak, az Akadémia választott pártfogójának, gróf SZÉCHENYI István (2. paraván, 3. tárló) másodelnöknek, hogy „az alkotmányt is, melly addig csak egy töredéké volt, a nagy egésznek valamennyi milliójára" kiterjesztették. Batthyány Lajos miniszterelnököt üdvözlő levélben biztosították, hogy nehéz pályáján számíthat a Tudós Társaság tagjainak támogatására. A feliratokat Toldy fogalmazta meg, az aláírás pedig: „Magyar Nemzeti Academia". GARAY János (12. paraván) levelező tag javaslatára elhatározták, hogy a Tudós Társaság falragaszokon fejezze ki háláját a pesti népnek a szabad sajtó kivívásában játszott szerepéért. Ezen az ülésen ismét szóba került az akadémiai reform ügye, amelynek keresztülvitele azért volt sürgős, mert úgy ítélték meg, hogy ez a Magyar Tudós Társaság állami támogatásának feltétele lehet. VÖRÖSMARTY Mihály (kép; 5, ill. 8. tárló) rendes tag indítványára „a társaság szerkezetének és alapszabályainak gyökeres * A kiállítási kalauzban az első említés alkalmával nagybetűkkel írva jelöljük azokat az akadémikusokat, akikről festmény vagy grafika látható, tőlük származó vagy velük kapcsolatos anyag található a tárlókban és a paravánokon.