Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

A magyar tudomáfiypolitika alapvetése (1927) [Válogatás]

a német Opitz és Bisterfeld, valamint az angol Bazire Erdély főiskoláin foglalnak el tanszéket, viszont vannak magyar tanárok, akik külföldi egyetemeken tanítottak. Hogy német példákat említsek: Melanchtonnak egyik tanítója Wittenbergben Jobannes Hungarus volt; Valentinus Pannonius 1588—1594. az orvosi tudományokat tanitotta a königsbergi egyetemen, melynek négy ízben rektora is volt; Szántó (Arator) István, Pázmány Péter (1597—99. és 1603—1607.), Forró György és Nagy János (1600), mind a négyen jezsuiták, a XVI. század végén a gráci egyetem tanárai voltak. Kassay Mihály a wittenbergi egyetem tanára volt, s ő alapította az ottani magyar könyvtárt is, mely később Haliéba került és most a Berlini Magyar Tudományos Intézet könyvtárának kiegészítője. Aurifaber János (1553) és Erdősi János (1544), Selzer Ambrus (1540—68) Bécsben tanított, Preysz Kristóf (Christopherus Pannonius) Melanehton benső barátja az Odera-menti Frankfurtban, majd Königsbergben volt professzor (1542—1559), Segner András, a jeles fizikus (a Segner-kerék feltalálója) a hallei, Bél Károly András, a híres Bél Mátyás fia, a lipcsei egyetem rendes tanára volt.

1 Mások az olasz kultúra iránt vonzódtak és ott érvényesültek, így Giovanni d'Ungheria az orvostudománynak (1461), Dionisio d'Ungheria a logikának (1471) és Gregorio d'Ungheria a csillagászat- és mennyiségtannak (1472), mind a bolognai egyetemen voltak a tanárai. Zsámoki (Sambucus) János (1555—59) a páduai egyetemen tanított. A XVIII. században Uri János, a jeles orientalista, az oxfordi Bodleykönyvtár könyvtárosi tisztét töltötte be. És az újabbi időben is többen kerültek külföldre. Így a bécsi egyetemre Endlicher István botanikus, Hayek orvostanár, Hyrtl a nagy anatómus, Rosas a szemész, Lippich a belgyógyászat, Kapossy a bőrbetegségek, Benedikt az idegbajok, Politzer a fülgyógyászat tanára, Peczval József, a kiváló matematikus és természettudós, vagy a nagy Semmelweis, aki a zürichi egyetem meghívását nem fogadta el és Balassa a jeles sebész, aki visszautasította a bécsiekét, Körösi Csorna Sándor a nyelvész és utazó, Lenhossék Mihály, aki a tübingai egyetemen volt az anatómia rendkívüli tanára, vagy ma is Stein Lajos filozófus, berni ny. r. tanár, Lénárt Fülöp a jeles fizikus Heidelbergben, Stein Aurél geográfus, a lahorei egyetem volt tanára, Gragger Róbert a berlini egyetem magyar professzora, Schwartz Bertalan a lipcsei egyetem római jogásza, Entz Géza a zoológia tanára az utrechti egyetemen, Csekey István a közigazgatási jog tanára a dorpati észt egyetemen stb. Mindezek kétségtelen bizonyságai a külföld szellemi mozgalmaival való élénk, bár szervezetlen és szaggatott kapcsolatunknak. Mutatják, hogy régen megvan nálunk is a képesség és hajlandóság és a külföldön a lehetőség arra, hogy vele szellemi kapcsolatba kerüljünk, az ottani szellemi mozgalmakba bekapcsolódva, a nemzetközi tevékenységből a magunk részét eredményesen és a többi művelt államokkal egyenlő színvonalon kivegyük. Az utolsó évszázadban az egész világ szellemi kapcsolatai rendkívül megszaporodtak, aminek igen nagy a jelentősége. A közlekedés fejlődésével, sőt magának a puszta gondolat- és hírközlésnek a posta, telefon és távíró útján való meggyorsulásával és nagy elterjedésével a művelt világ szellemi képe alaposan megváltozott és a drótnélküli telefon gyors fejlődésével újabb nagyjelentőségű változás előtt áll. Az elemi ismeretek jelentékeny mennyiségére oly széles néprétegek tettek szert, hogy ma már az elemi oktatás szervezése útján közel jutottunk ahhoz a célhoz, hogy ezekkel az ismeretekkel mindenki el legyen látva. De egyre növekszik azoknak a száma is, akik jóval magasabb műveltségre törekszenek és egyre többen végeznek egyetemi tanulmányokat. 1 Kóssa Gyula: Hanyatlóban van-e a magyar tudományosság ? 1905. Franki (Fraknói Vilmos: A hazai és külföldi iskolázás a XV. században. 1873. £01. 1. — Győry Tibor i. b. 32