Nagy Ferenc (szerk.): In memoriam Magyary Zoltán.

Prolegomena

resszuson már ő a főelőadó. A fő téma pedig az, amelyet széles körű nemzetközi kutatásait összegező művének címe is mutat: A közigazgatás legfőbb vezetése szervezési szempontból (1936). A XX. század államszervezeteiről és közigazgatásáról írott átfogó tanulmányát a kongresszus egyhangú elismeréssel fogadta, és a Brüsszelben székelő Nemzetközi Közigazgatástudományi Akadémia alelnökévé választották. Magyary Zoltán tudományos működésének tengelye pályája második felében az új korszak állama jellegzetes vonásainak és korszerű szervezeti megoldásainak meghatározása, melyben alapvető szerepet játszik a technikai haladás. „Úgy látszik, hogy a mostani átalakulás lényege az, hogy a XIX. század elején kialakult állami szervezet most vonja le az azóta lezajlott nagy gazdasági és főleg ipari forradalom következtében bekövetkezett mélyreható fejlődés és átalakulás konzekvenciáit." Azt is világosan látta, hogy a tásadalom életét alapjaiban megváltoztató természettudományos és műszaki haladás új korszaka közeledik. „A technikai fejlődés napjainkban változatlan iramban halad tovább. Az autó, a repülőgép, a rádió, a sztratoszféra-repülés fejlődése mutatja a tempót és az új perspektívákat. Figyelembe kell vennünk ezzel párhuzamosan a természettudományok fejlődését is és köztük főleg az orvostudományokét." Több nagy külföldi tanulmányutat tett Ausztriában, Németországban, Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Francia-, Görög-, Olasz-, Lengyel-, Svéd-, Finn-, Észt- és Lettországban, Angliában, Svájcban, Jugoszláviában, de az Amerikai Egyesült Államokban és saját költségén még a Szovjetunióban is. Bejárta a modern világot, s a gyűjtött ismereteket hazahozta, hogy segítsen a magyar mintát megteremteni. Magas tudományos igényességgel és nagy szociális érzékenységgel látott hozzá tanítványaival, munkatársaival a tatai településfejlesztési modell, az önkormányzati mintajárás kifejlesztéséhez, a nemesi vármegyétől a szociális vármegyéhez vezető fejlődésút megépítéséhez. A szolgáltató államot, az állampolgárokat hatékonyan szolgáló, az emberekért levő közigazgatást kívánta megvalósítani. Törekvéseinek tükre a tatai kísérletekből kiemelkedő részt vállaló tanítványával, Kiss Istvánnal közösen írt A közigazgatás és az emberek (1939) című alkotás. 12