Bánkúti Imre: Az erdélyi consilium leveleskönyve és iratai, 1705, 1707-1710.
Leveleskönyv - 1705
105 . 104. j ~Nagyekemező, 17o5. május 30. Az Erdélyi Consilium levele a -i44 fejedelemhez. Méltóságos Erdélyi Választott Fejedelem Felső Vadászi Rákóczi Ferenc Urunknak ő Nagyságának etc. Nekünk jó Kegyelmes Urunknak Fejedelmünknek ő Nagyságának alázatosan írók. Méltóságos Erdélyi Választott Fejedelem, Jó Kegyelmes Urunk Fejedelmünk! Nagyságod egynehány rendbéli méltóságos commissióit alázatos engedelmességgel elvöttük, mellyeknek egy részérül hogy eddég Nagyságodat nem tudósíthattuk, alázatossan követtjük, mint Jó Kegyelmes Urunkat. Szomorúan olvastuk Nagyságod egyik kegyelmes commissiójában, hogy mi deferáltattunk mind azzal, hogy a disposítiókat nem in tempore tesszük, mind peniglen disposítiónknak kevés effectuma vagyon. Istennel bizonyíttjuk: a mi késedelmes disposítiónk miá semmi notabilis penuriát a Nagyságod milítiája, sem a közönséges dolog semmi hátramaradást nem szenvedett, igyekeztünk s igyekezünk is mindenekben Nagyságodnak Jó Kegyelmes Urunknak s édes Hazánknak egész tehetségünkig szolgálnunk. Hogy peniglen némelly disposítiónknak olykor-olykor kevéss effectumát tapasztaltuk, az megeshetett, de azzal is mi nem culpáltathatunk, mivel nincs egyéb authoritás kezünk között, hanem a jó disposítió. Nem kívánunk vádaskodni Nagyságod Méltóságos Fejedelmi SzeméUye előtt, de vannak olly contumax, e Haza mostani jóra célozó dolgaival nem gondoló némelly hazafiai, kik-praeterálták s praeterállják is disposítiónkat, mellyek ellen miképpen procedálljunk, várjuk Nagyságod kegyelmes determinátióját.• Hogy a magazinumok mentést Méltóságos Főgenerális Gróff Forgács Simon Uram bejövetelivel meg nem telhettenek, a' sem a mi negligentiánk miatt esett, hanem nem lévén telijességgel semmi kostya 4 , úgy ereje a marháknak, impracticabile volt annak akkor a vecturázása, de már Istennek neve áldassék érette, a magazinumok annyira telijesedtenek s telijesednek, hogy ad médium usque Augusti elegedendő kenyerünk és húsunk vagyon és lészen. Ha volt is kevéss defectussa a Nagyságod lovashadainak széna és abrak iránt, abban is nem mi okoztathatunk, hanem a tehetetlenség, kifogyván egészlen ez az Haza belőlle, úgyannyira, hogy a házak fedeleivel kellett a lovakat sustentálni, hahol penig abrak nem administráltathatott, tiszta búzával is abrakoltak, ugyancsak Istennek neve áldassék érette, éhei senkinek is lova tudtunkra meg nem holt, sőt úgy láttjuk, többire jól kitelelt kövér lovok vagyon, mi oktul viseltetvén, mégis mindazáltal a mártiusi és áprilisi, sok hellyeken még a februáriusi holnapokra is restantiájokat praetendálván, kivált szénájok és abrakjok iránt, exequtione mediante némelly regimentek pénzt extorqueálnak, melly miné- ' 78
