Bánkúti Imre: Az erdélyi consilium leveleskönyve és iratai, 1705, 1707-1710.

Leveleskönyv - 1705

324 . Nemzetünk égig emelkedett praenuntrix szerencséjének szíveket hívesítő árnyékában és lelkeket vidító vígasztalásában bévenni, gyarló minden fogyatkozásinkról /ha mik lehettek/ generális amnistiát adni, bennünket az mi Kegyelmes Urunknak ő Nagyságá­nak recommendálni kegyessen méltóztassék. És minthogy sok nyo­morúságinknak kemény dér szele, kárvallásinknak minket égető kemencéje a megémesztő szükségre juttatott, hogy magunk és szerelmesink tápláltatására alkalmatosságot nyerhessünk, ami kevés mobile és immobilé javacskáink eddig megmaradtak, le­gyen a Méltóságos Generalátus kegyes reflexióval, maradjanak meg nálunk sine impedimento. Emellett minthogy lakóhellyeink és házaink elpusztultának, hirtelen nem tudunk hova szállani, implorálljuk alázatoson azt is, míg magunknak egy-egy kis haj­lékocskát építhetünk, engedtessék meg lakásunk az várban, com­petens szállásunkon. Mi is magunkot édes Hazánk szerencséjé­nek minden tehettségünkkel való kész segítésére és Kegyelmes Urunknak hűségére alázatoson devoveálljuk. Sub Litera A. 292. Copia. Második gyermekségére jutott s sok nyomorúsággal töltött életének majd utolsó percentésén csüggedező öreg Diószegi Ist­vánnak alázatos instantiája. Méltóságos Generális Úr! Isten áldásából, fejem gőzölgé­sével, sok verítékemmel sok esztendőkig acquirált javaimból, tudván Kegyelmedet olly Particepsnek lenni, hogy bár három gyermekimnek hagyatnék meghóltom után annyit, azt ítílem vala magamban, Isten szeme és kegyelmes gondviselése száll réám, szamosújjvári árestumból való szabadulásom alkalmatosságával, hogy elsőben is olly Úr keze alá akadék, ki találhat nagy okot velem való grátiatételre. De úgy ismérem, azon gondolatomban megcsalatkoztam, mert felekezetimmel edgyütt béadott alázatos instanciánkbéli három kívánságunknak csak edgyikét sem obtineálhatók máig is. Én u­gyan az Úr grátiájából és Kapitány Uram jóakarattjából, Iste­né az dicsősség, sok búsulásim között eddig nem éheztem meg. Már Uram, Kegyelmed ordere szerint ez az Inclyta Bloquada, úgy értettem, holnap megindul,magam, továbbra való dolgom áll­ván az Úr grátiájában, bizonytalanságban csak habzók, hogy az mi Kegyelmes Urunk fejedelmi grátiájával eddig mindenek él­hettek, csak nékünk kelle sokakot idegeníthető példára elre­kesztetni és Nemzettséges édes Vérünk s Hazánk örökös ellen­séginél is alábbvalókká ítíltetni: nem kicsiny szomorúság lel­künknek . Kegyelmednek, Méltóságos Generális Uramnak mégis magam személyem iránt instálok nagy reménséggel alázatoson, ne le­gyek vénségemben mindenek csúfja, éltessen Kegyelmed maga és az mi Kegyelmes Urunk ő Nagysága grátiájával engemet is. Sze­168

Next

/
Thumbnails
Contents