Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
megírását, mert tudományos munkájára ls Magyarország Iránti szeretete ihleti. Azonban csak a Hungaria: a magyar őstörténet - mellette az akkori Magyarország részletes földrajzi és gazdasági leirásával - s az "Attila", a hun történet készült el. 5) 1537. májusában már mindkettőt bemutathatta barátainak. 6) Ekkor a béke kilátásai is javulnak a szerencsétlen Magyarországon, melyet Oláh annyira óhajtott, s melyet ő olyan formában remélt megvalósulhatni, hogy Magyarország bármely király (!) alatt, de egy fő alatt egyesüljön, és: a török kizárásával! 7) A nagyváradi béke megkötése után, mely elrendeli a királyné özvegyi javainak visszaadását, Oláh 1539-ben hazajön, hogy úrnője nevében átvegye azokat. Magyarország helyzetét siralmasnak látja, az ország alig lélekzik, az urak jellemtelenségükben - kevés kivétellel - pénz és kincsek után áhítoznak, a népnek nyomorúságában csak a gyász, szenvedés az osztályrésze. Es nincs már életben barátja, Brodarics sem. 1540-ben ismét visszatér Belgiumba, hogy 1542-ben aztán végleg hazatérjen. Ettől kezdve állandóan Pozsonyban, illetőleg királya székhelyein tartózkodott, és mint alkancellár majd 1543-tól kancellár az állami közigazgatásban működött. Elete utolsó negyedszázadát aztán a magyar katholikus egyház reformálásának és a katholikus iskolaügy megszervezésének szentelte, 1553 - Várday Pál halála - óta mint esztergomi érsek. 1554-ben alapitotta a nagyszombati iskolát, s ő hozta be a jezsuitákat is Magyarországba. 1563-ban ő koronázta meg Miksa királyt. Meghalt 1568. január 15-én Bécsben. Nagyszombatban van eltemetve. Oláh, a nagyváradi iskolát járván, ebből a nagymultu humanista központból - Vitéz János, Filipecz János, Perényi Ferenc székhelyéről - indult ki, magával hozva emellett Hunyadi-rokonsága humanista hagyományait is. A budai várban Mária királynő és környezete műveltjeinek társaságát élvezte, s ettől is nyert ösztönzést - Brodariccsal, Henckel Jánossal, Nádasdy Tamással, Thurzó Elekkel stb. még Németalföldről is levelezett - s itt szerezte meg Burgio Antal báró pápai nuncius, a mohácsi vész előzményei nagy ismerőjének tartós barátságát. Itáliában nem járt, de ismert olasz humanistákat, és baráti köréhez tartozott Burgion kivül pl. Giovio (Paulus Jovius), a történetíró. Egyes német tudósokkal is szoros összeköttetésben állott, igy Ursinusszal. Oláh Miklós a magyar történetírás történetét tervezett magyar történetének két elkészült első fejezetével érdekli, a már emiitettem Hungáriával és Attilával, 8) meg rövidek "Compendium suae aetatis chronicon"-jávai, és szintoly szűkszavú Ephermerideseivel. Bizonyos érdekességgel bir még I. Ferdinánd király és Anna királyné - II. Ulászló leánya - gyermekeiről szóló "Genesis filiorum Ferdinandi I. ex... Anna regina natorum an. 1549. conscripta. " c. nemzedékrendje, mint genealogia történetírási rudimentum. Oláh tervezett nagy magyar története olyan, nagyobb fejezetekre oszló különböző időközökben készített monográfia-sorozat lett volna, mint Thuróczyé is. Oláh különben jól ismerte Thuróczy János fiát, Miklóst, ki a mohácsi vész idején királyi személynök, - a csatában nem vett részt - 1527-ben I. Ferdinánd udvarmestere volt, 9) s kihez Oláhnak két bizalmasabb levelét birjuk. 1 0) Talán hallott valamit tőle apja dolgozásmód járói? Bármint légyen is, a Hungaria és az Attila szorosan simul Thuróczy szövegéhez, melyet azonban Írónk a Hungáriában egy tizenöt fejezet nyi (Hungaria IV. -XIX. ) földrajzi betéttel bővit ki Magyarország fekvéséről: De Hungáriáé situ et nonnullorum locorum positione-"ról, ahogy Oláh mondta. Ez a tizenöt fejezet Oláhnak legkiválóbb, egészen önálló alkotása. A kezdő c. IV. az ország négy fő folyóját Írja le, melyek a zöld dombokból kinövő kettős kereszttel adják Magyarország címerét.A cc. V-VIII. a Dunántult, - nála Cisdanubiumot, mert ő Budáról szemléli az országot - ennek vizeit, hegyeit, városait, gazdasági viszonyait, 25
