Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
gokat keresi, és én újból belemegyek a tUzbe, mert annál jobban fogok a királynak és a hazának szolgálni, minél nagyobb veszedelemben vannak. (Mégsem volt Brodarics olyan igazi erazmista!) Kötelességem Így cselekedni, és hiszem, hogy másoknak is ez a kötelességük. Nem tartom sokra a kifogást, amit sokan felhoznak: nem akarok törökökkel élni. Sőt miután Isten a mi és apáink vétkeiért ugy akarta, hogy hazánk a török hatalma alá kertlljön, mindent el kell nekünk türnünk a hazáért és a hazával, mindent, és nem lehet ebben sem olyan tisztességnélkuli, sem oly rut valami, ami nem lenne a legtisztességesebb és legméltóbb, ha a hazáért és a hazával és a fejedelemért a fejedelemmel együtt történik. Ettől a véleményemtől soha életemben nem fogok tágítani. Sem a török nem fog engem eltántorítani a hazáról való gondoskodástól, sem a fejedelem szolgálatától, sem valami más dolog, kivéve betegség vagy a halál, vagy olyan szegénység, melyet nem tudnék eltűrni. Kérem Uraságodat - e levelét is Nádasdy Tamáshoz irta -, olvassa el Jeremiás XXVII. könyvét. (TörténelmiTár, 1908. 340. 1533. május 18. ) Bono elvi omnia esse toleranda et non a procul spectanda qualiacunque ea sint et quantumeunque toleratu difficilia: nam virtus circa difficilia versatur ... ego et nunc rursus in illud incendium ibo, tunc potissimum regi et patrie serviturus, quando in malori periculo earn esse videro. Ita enim teneor facere et credo, quod eciam alii tenetur, si non magis. Nec apud me valent iste excusationes, quas multi afferunt: nolo inter Thurcas versari. Immo postquam Deus ob scelera nostra et patrum nostrorum ita voluit, ut patria obnoxia sit Thurcis, omnia nobis sunt cum patria et pro patria tolaranda, omnia et nihil in hoc genere videri poter it tan indecorum, tarn turpe, quod non sit decentissimum et honestissimumfuturum, si pro patria et cum patria, et si pro principe et cum principte fit. A qua sentencia ego nunquam sum vivus recessursus. Neque me Thurce a patrie cura et principia obsequio repellere poterunt, neque ulla res amovebit, nisi vei adversa valetudo, vel mors, vei egestas talis, quam tolerare non possi m. .. Adiuro Vestram Dominationem per Deum vivum ... dignetur videre, legere, pierlegere et diligenter considerare ea, quae scribantur apud Jerem. XXVII. - Török barátságára legfontosabb nyilatkozata: Ego statim extincto divo rege nostro Lodovico hoc firmiter sentire cepi: Hungáriám salvam esse non posse nisi p>er amicitiam Thurcorum. Hoc nunc sencio, ab hac sentencia credo, quod nunquam abduci poter o . (1533. Január 18. levele. Tört. Tár, 1908., 324. Nádasdy Tamáshoz.) O a maga személyére mind e fáradozásaival, amit Lajos király halála óta magára vállalt és elszenvedett, nem akart mást elérni, mint a haza üdvét. 21) Ez a fejedelmi szolgálat, a fejedelem iránti engedelmesség, másfelől a fejedelem kegyessége, szeretete alattvalói iránt az az összetartó kapjocs, mely Brodarics szemléletében a magyar államot összetartotta. 22) Társadalmi-gazdasági kérdések Brodaricsot nem érdekelték, piedig egy ugyancsak súlyos szociális kirobbanásokat átszenvedett kor gyermeke. Bár egyszer említi, mégpedig nagy szeretettel, hogy Visegrád várát, a szent korona őrzési helyét, jobbágyok (rusticusok) és szerzetesek, vagyis a magyar nemzet legszegényebb sorsú gyermekei védték meg Mohács után a töröktől, Esztergom várát pedig egy "humlllimae sortis" derék magyar katona, Nagy Máté, kisszámú gyalogosaival, kikkel odamenekült. Leveleiben is tanúságot tesz népszeretetéről, pl. mikor Bakics és Török Bálint fosztogatják pácsi egyházmegyéjét: "illos miseros colonos ilio modo turbar! vexari, spoliari, quam per nostros, quam per eorum homines et illum miserum episcopatum hoc pacto lacerari". Tehát igazán népszeretetből (demophillából), hiszen a saját emberei garázdálkodását is elitéli. 2 3) Nem érdeklik katonai kérdések sem, mert neki a magas diplomácia minden. Egész lelkét és gondolkozását a kor nagy problémái: a kettős királyság, a török veszedelem s a vallási reform töltik be, ezek irányítják tetteit, egész életét, amióta a 13
