Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
harcra. Minthogy Zsámboky jól ismerte Tinódi költeményeit, el kell ismernünk, hogy a népénekes Tinódi ki ugyané célokat hangoztatja befolyásolhatta az európai hirU tudóst. A magyar közvélemény felé irányított buzdításokból, elsősorban a török ellen ktlzdő magyar vitézek számára szép szavakat talált, melyek közül kiemelkedik a Los8onczy Istvánnal a temesvári őrség előtt elmondatott beszéd. Ebből jól kitűnik Zsámboky erősen vallásos történetszemlélete is: Isten nélkül "omnes eventus sunt infelices. " (Ez Tokaj elfoglalásáért mondott hála-szava. Bonfini, 1568. p. 820., a továbbiak azonban már Lossonczy beszédéből valók): a férfi arra született, hogy Istent és királyát szolgálja, hazáját pedig védelmezze, melyért s a királyért mindent el kell viselnie. A jutalom, amit mindezért remél, Istentől fog jönni a túlvilágon, a földön pedig az utókor megemlékezéséből. Tehát nem többé a középkor naiv anyagias ellenérték követelése a királytól (birtokadományok stb. ), hanem a vallás és a földi dicsőség: az égi és földi örök élet idealisztikus kívánása. (Tinódi már anyagiasabb: ő ideszámítja a prédát is!) Isten mellett az ember a földön történő események alakítója: Sziget dicső megvédése 1556-ban "secundum Deum ac pientissimum regem Ferdinandum maximam partem industriae Marci Horváth iure tribuendum censeo. " 1 4) Zsámboky előadása érzelmes, patetikus, néha szőnokias, stilusa Cicerón iskolázott, erősen bőbeszédű. A költő sokszor föléjekerekedik a történetirónak. Feltűnő még az ő munkáiban valami elnagyoltság, hogy ne mondjam, felületesség, mintha többet irna, mint amennyit gondosan ki tud dolgozni. Maga is érzi, hogy dolgozatai meglehetősen vázlatosak, és Eger története végén bocsánatot is kér ezért: "si quid praeteritum fűit, aut pro dignintate minus polite ob res et nomina dictum, venia detur. " (p. 807. ) Zsámboky történetiről és kiadói munkássága mellett még a magyar törvények kiadása körül is érdemeket szerzett: hogy Mossóczynak segédkezett a Corpus Juris kinyomtatása körül, azt Mossőczy fejezetemben emlitem, itt csak annyit, hogy kiadta Werbőczy Hármaskönyvét is Bécsben, 1581-ben, (R. M. K. III., 704. ) és hogy Bonfini második frankfurti kiadásához 1581-ben függelékül hozzácsatolta a magyar decretumokat, "melyekről a szövegben szó esik. " Tehát a Törvénykönyvet történeti kiadványa illusztrálására adta közre, nem jogi céllal. Kibővitette e második kiadását még I. Ferdinándról és (II. ) Miksáról irt gyászbeszédeivel, valamint Rudolf koronázásának, s Sziget és Gyula 1566. évi bukásának leírásaival, továbbá II. Lajos és Mária, meg I. Ferdinánd és Anna házassági szerződéseivel, végül maga szerezte három Gnomae generales-ével. Viszont kihagyta az 1568-i kiadásában közölt "Salariarne regni Hungáriáé"-t és saját verses krónikáé skáját a magyar királyokról. - Igy bővülve jelent meg Bonfini je 1606-ban Hanauban, és 1690-ben Kölnben is. Zsámboky - lelkiismeretes filológusként és humanista szokás szerint - valamennyi kiadványához bőséges betűrendes név- és tárgymutatót illesztett. Külföldi olvasóközönség számára készült Zsámboky egy további kiadása: Alvaro Gomez életrajza Francisco Ximenez bíboros, hires spanyol államférfiről, (meghalt 1517-ben). (R. M. K., III., 707. ) Mert Zsámboky mint a bécsi udvar történetirója a német közönség számára is dolgozott a hatalmas Habsburg birodalom többi országai történetéről is. Még egy térképét sem hagyhatom emlitetlenül, melyet Zsámboky Magyarországról rajzolt meg, mely azonban csak halála után, 1592-ben jelent meg. (RMK. III., 829.) Magyar történeti munkái kiadásai : Antoni! Bonfinii Rerum Vngaricärum Decades Quatuor cum Dimidia... Vna cum rerum ad nostra usque tempora gestarum appen98
