Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

dicibus aliquot... Accessit etiam locuples Rerum et verborum toto Opere memorabilium Index. Basel, 1568. (Fent mindig ezt idéztem. ) - Az emiitett törvénytár és egyéb bővítésekkel: Frankfurt/M., 1581., majd Hanau, 1606., Köln, 1690. (RMK. III., 570. Hanau, 1606. 705., 706. 1027. 3633.) Ranzanu

s Petrus, Epitome Rerum Ungarlcarum. Opera J. Sambuci. Bécs, 1558. (RMK. III., 448.) Sambucus

, Joh., Rerum ad Agriam an. 1552. gestarum narratio. Bécs, 1558. (RMK. III. 449., függelék Bonfinihoz és Ranzanohoz. ) Sambucu

s J.

, Obsidio Zigethiensis an. 1556., Bécs, 1558. (RMK. III. 450.) Sambucu

s J. , Reges Ungariae. Item Jani Pannonii.

.. Eranemus nunc repertus. Bécs, 1567. (RMK. III. 557.) Reusne

r Nicolaus: Rerum memorabilium in Pannónia gestarum narrationes. Frankfurt, 1603. adja Zsámboky Narratioját Sziget 1556. évi, és Eger és Temesvár 1552. évi ostromáról. Irodalom

: Pintér, II. Bp. 1930., 520. 526. 527. Orbán János, Zsámboky János, Sámboky Jánosról. Szeged, 1916., a költővel és irodalmárral foglalkozik. Gulyás Pál: Sámboki János könyvtára. Bp. 1941. Gerstinger, H. : Johannes Sambucus als Handschriftensammler. Wien. 1926. Illésy János, Sámboky J. történetíróról. (Századak, 1899. 524-532. - Kóssa Gy., Adatok S.J. életéhez. (írod.tört.közi. 1908.) - Várady I., Relazioni di Gl. Zs. col umanesimo Italiano, (kny. 1936. ) Bach E., Un humanl8te Hongrois en France. I. S. et ses relations littéraires. 1551-1584. Szeged, 1932. Jegyzetek ^Wimpfeling, Jacobus, Epitome rerum Germanicarum. Strassburg, 1505, utána sok ujabb kiadás. 2) Bornemisszána

k volt magának is egy kortörténeti munkája, vagy legalábbis feljegyzései kora eseményeiről, hiszen Forgách Ferenc ezt kölcsön kérte tőle saját Commentarii-jel kidolgozásához. Lehet, hogy Bornemissza csak a maga használatára szánta feljegyzéseit, Forgách legalábbis erősen Ígéri neki, hogy adatait titokban tartja. Mindenesetre a magyar történetírásnak meg kell emlékeznie erről a férfiúról, aki ily élénken érdeklődött a magyar történetírás nagy kérdései iránt, s ily határozott befolyással, sőt ösztönzéssel volt kortársai történetírói munkásságára. Működése szinte Verancsics, vagy később Szuhay sőt Pázmány Péter hasonló tevékenységéhez, hatásához hasonlítható. Ugy vélem, legalábbis remélem, Forgách Ferenc ezt a férfiút is szigorúbban Ítélte meg a kelleténél, mert Bornemissza Pál egyike azoknak, kiket Forgách a legmegvetésreméltóbb, egész műveletlen, lelkileg bárdolatlan egyéneknek jellemzett. 3) 'Megjelent önállóan is Bécsben, 1558-ban. (RMK. III. 450.) 4) 'Expugnatio arcis Temesvár an. 1552. és Expugnatio arcis Tokaj an. 1565. per Lazarum Schwende. 99