Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

Második János Magyarország választott királyának második Szulejmán török császárhoz menetele, rendje és mödja 1566-ban, az eseményekkel szinte egykoruan magyar nyelven irt teljes hitelű beszámoló egy szemtanú részéről, bizonyára a János Zsigmondot Szulejmán elé kisérő erdélyi főurak valamelyikétől. (Puszta feltevés, hogy Bánffy Gergely a szerzője, ami mellett egyetlen érv, hogy ez is ott volt János Zsigmond kíséretében. )Mindene8etre az Író Jelen volt a zlmonyi hódoláson, s János Zsigmond környezetében saját szavai szerint bejutott a szultán sátrába is: "

m

i is más sátorba menvén", mondja magáról azt adva elő, hogy János Zsigmondék eltávoztak a szultántól, (p. 30. ) Bárki légyen is az iró, mllvecskéje inkább valami hivatalos beszámolónak látszik, mint az események megörökítése céljából, tehát tulajdonképpeni történetiről indokból és célzattal irt munkának. Az Író egyébként erősen János Zsigmond párti és török barát, a legnagyobb hódolattal és ámulattal, sőt szeretettel irt Szulimánről, - büszkén ismétli, hogy ez Jánost "szerelmes fiának" nevezte -sa magyarság igazi ellenségének a németet látja. Az Írásnak határozott célja védelmezni János Zsigmond e lépését, melyet már akkor is erősen elitéltek. Mint kétségtelen hitelű forrásnak van csak jelentősége. Ezt használták fel Forgách Ferenc és Brutus Mihály, Szamosközy valószínűleg csak Brutus közvetítésével irta át, Istvánffy pedig - ugy látszik - Forgáchéval. 1) Kiadása

: Kemény J. és Kovács í. , Erdély-ország tört. tára. I. , 33-50. Értékes bevezetés, 1. u.ott. 23-32. Jegyzet ^L. : Szekfü, Szamosközy, 12. 1. jegyzet.