Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

Jegyzetek ^História vagy Commentarli, 389. 2

)SS. (Fol.) II., 382-415. 3) Erre mutathatnak következő részletei: Zápolyai Vergilius-idézete: Flectere si nequeo superos... a török szövetség mentegetésére, vagy Gritti megölésénél: ki volt adva, hogy magyarokat nem szabad bántani, s igy is történt, a törököt mind levágták "oppidanis et Hungaris servata fides. " Igy Zermegh. "Et domini jusserant, quod Hungaros ledere nequeant, haud (sed) solummodo Turcos, Judeos et Grecos. (Szerémi, 337. ) Egyszer még Szerémi kedvelt "lator" jelzője is kiszalad irónk finoman metszett tollából, igaz, "Iván cár"-ra alkalmazva. (387.) 4) Quae scripturus sum, mondja, non omnia vidi oculis, sed a viris integris et bonae fidei audivi. (389. ) 5

)402. 401. Oláh: micsoda KKKO

&

U

/^

I

/ vetett engem a belgák közé! 7) Hi, qui metu coacti Ferdinando paruerant, tacite tarnen fidem Johann! datam retinebant. Alii, qui ex fidelibus facti fuerant perduelles, obedientiam praestare recusarunt. Hinc orta est in regno divisto in duas partes, terribilis et exsecranda tumultuatio... (p. 401. ) 8) Tunc enim domus Austriaca, tenente impérium Carolo V. -o, multis victoriis, quam contra Turcas, quam contra Pontificem et regem Galliarum, clara erat." (p. 392.) 9>405. J ^Post haec Joannes cogitare coepit, si qua ratione solida pax jöhetne létre. (405.) 1 '*Haec dum ita fiunt recordatus Johannes beneficium Gritti. (p. 404.) 12

)386-387. 13

)389. 91