Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS A HUMANIZMUS, A MOHÁCSI VESZ ÉS A TÖRÖK MEGSZÁLLÁS HATÁSA ALATT Brodarlcs István Ha Thuróczynak első lről - pontosan történetiről - próbálkozásánál: mikor Lorenzo Monaci carmenjét Kis Károly tragédiájáról átültette prózába még mentegetnie kellett magát, hogy irodalmi munkára vállalkozik, noha nem költő (= humanista), s magyar kortörténete - krónikájának 4. része - Írásakor szintén eleve tiltakoznia kell a magyar udvar humanistáinak várható gúnyos kritikája ellen, az Itáliában tanult Brodarics István doctor iuris canonici, cancellarius és két magyar király diplomatája, már izig-vérig humanista. Brodarics élete körülményeiről részletesen vagyunk tájékoztatva, sokkalta részletesebben, mint eddig bármely történetírónkéról. Szlavóniai, Körös megyei, réginek látszó horvát nemesi család sarja, családi előneve jarosini lehetett, s 1470 körül, valószínűleg Polyánában született. A papi pályára lépett s tanulmányait a pécsi iskolákban kezdve meg, a páduai egyetemen fejezte be, ahová Szatmári György pécsi püspök támogatása és jóakarata juttatta el. Páduában szerezte meg a kánonjogi doktorátust is. 1506-ban jött haza - ekkor már 35-36 éves lehetett -, s eleinte Esztergomban működött Bakócz mellett, de már 1508-ban Szatmári kancellárhoz jut be a kancelláriába titkárnak. Ekkor vesz részt először országos érdekű aktusban a kétéves II. Lajos 1508, junius 4-én végbement koronázásán. Titkárként említtetik még 1515-ben is, 1517-ben pécsi kanonok - egy nem nagy hasznú zágrábi kanonoksággal már régebben birt - és 1517-ben kap II. Lajostól cimerbővitő oklevelet is, melyben elődei katonai - egy folyón való átkelés körül szerzett - érdemeiről is emlités történik. J) Ezután pécsi prépost. Ez egyházi hivatalai természetesen csak jövedelmi forrásul szolgálnak, Brodarics a kancelláriában tölti idejét, a magyar belügyi és külügyi kormányzat e legfontosabb szervében, a magyar humanizmus és általán tudomány és műveltség nagyranevelőjében. Brodarics a külügyi osztályban működik, s 1521-ben indul meg diplomáciai küldetéseinek sorozata, mely csak halálával zárul le. Sorserejtl események, Mohács előjátékai küldették Írónkat Krakkóba 1521 nyarán: a török Nándorfejérvár ellen vonult fel, s II. Lajos I. Zsigmond lengyel királytól, nagybátyjától, II. Ulászló testvéröccsétől kér segitséget. A segélyhad későn érkezett, Nándor közben török kézre jutott. A szörnyű csapás ujabb küldetést jelent Brodaricsnak: II. Lajos ezúttal Rómába küldi, s ott is képviseli királyát egészen 1525. szeptember elejéig. Római követi működését azonban kétszer megszakította: előbb 1524. julius-augusztusában, mikor II. Lajos Csehországba küldi az ottani vallási (kelyhes) mozgalmak lecsltltására. E tárgyalások 1525. január 25-én megegyezéssel végződtek, de már Brodarics nélkül. Másodszor 1525-ben van távol huzamosabban Rómától, mikor királya és a Medici pápa, VII. Kelemen résztvétnyilatkozatát kellett Spanyolországban a fogoly I. Ferenc francia királynak átadnia. Ferencnek annyira jólesett II. Lajos részvéte, hogy őt barátjának és testvérének nyilvánította, kinek örökké le van kötelezve. (Erről azonban V. Károly fogságából szabadulva /1526. március 19. / megfeledkezett, készséggel lépett be a cognac! szent ligába, ebbe a nem török, hanem a keresztények császára ellen létrehozott európai koalícióba, s a Mohács elő8
