Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

Mihályt a szlavóniai harcok idején ipjának nevezett, hanem Báby Dorottyát, egy Nyitra megyei nemesi család sarját - Zermegh anyja is ebből a megyéből származott Báby György és Szloponai és Oroszlánkői Katalinnak leányát. Régi gazdájával, Várallyaival fenntartotta a szeretetteljes összeköttetést, szép ajándékot vitt neki 1540 elején, amit ez szintén értékes ajándékkal viszonzott. Ugy látszik Zermegh nem akart egészen szakítani a Zápolyai párttal. Thurző Elek kinél Zermegh jól gyarapodott vagyonban, 1543 végén meghalt, a hagyatéka körlil támadt zavarok elsimítására az özvegy Zermegh Jánost és Szentpétery Jánost ktlldte ki I. Ferdinándhoz, ki ekkor Speyerben, a birodalmi gyűlésen tartózkodott. Igy kerillt Zermegh Németországba. Odautaztában ellátogatott Augsburgban a Thurzókkal rokonságban álló Fugger Antalhoz kölcsönért és támogatásért, amit meg is kapott. Ez volt az egyetlen alkalom Zermegh életében, hogy Bécsen kivtll külföldi, müveit, nyugati városokat, embereket megismerhetett. Zermegh talán 1547-ig maradt még a Thurzők szolgálatában. Pár év múlva már a magyar királyi kamara hivatalnoka, 1553-ban kamarai titkár, mikor is hivatali munkái között a Szigetvár megerősítéséhez szükséges költségekkel is kellett ismételten foglalkoznia, és a vár állapotáról jelentést tennie - helyszint szemle alapján. 1557-ben kamarai tanácsos, s ekkor bő alkalma nyilik, hogy a koronára háramlóit birtokokból királyi adomáiyokat eszközöljön ki magának, mind I. Ferdinándtól, mind Miksa királytól. 1572-ben nyugdijaztatástá kéri, de Miksa csak 1576-ban engedte el szolgálatából teljes fizetéssel, s még 1500 forint jutalomban is részesítette kárai pótlásául. Mert Zermegh egy ideig szépen gyarapodó vagyonát utóbb elvesztette. Zermegh a kamarai hivataloskodás alatt sok jelentékeny férfiúval ismerkedett meg, köztük báró Forgách Simon dunáninneni főkapitánnyal, a történetíró Ferenc testvérbátyjával, ami döntő jelentőségű esemény történetírói pályáján: ez a kiváló, derék katona szólította fel arra, hogy emlékeit megirja, talán azért is, hogy öccsének adatokkal szolgáljon készülő nagy kortörténetéhez. Ez irói munkálkodás mellett Zermegh résztvett Nyitra megye közéletében - itt volt birtokos - s megyéjét az 1582. évi országgyűlésen követként is képviselte. 1584. szeptember 6-án halt meg. A "História rerum gestarum inter Ferdinandum et Joannem Ungariae reges usque ad ipsius Joannis obitum", ahogy az 1662. évi amsterdami kiadás cimezi, vagy "Rerum gestarum inter Ferdinandum et Joannem Hungáriáé reges commentarius", ahogy Schwandtner kiadása közli,

2) 1566 után Íródott, mert Zrinyi hősi tettéről még megemlékezik, és 1526-tól 1540-ig adja elő a főbb magyarországi állami és hadi eseményeket, lényegében Zápolyai János történetét. Zápolyai Zermegh szeretett hőse, és az eseményeket ls a Zápolyai pártnak szemszögéből szemléli, csakúgy mint Szerémi tette, s azokat csaknem ugyanugy mondja is el, mint az. Közös forrást használhattak, vagy talán-talán Zermegh ismerte Szerémi Epistoláját?

8) Helyesebbnek tartom feltételezni, hogy egymástól függetlenül dolgoztak s egyezéseik CHI nan adódnak, hogy egymással rokon helyeiken mindketten a tényeknek megfelelő hiteles adatokat (személye

s élményeket, szóbeli értesüléseket), közismert mondásokat közölnek. Mert Zermegh vagy saját tapasztalatait irja meg Históriájában, vagy amit becsületes, szavahihető férfiaktól hallott.

4) Ezek egyetlen "forrásai", irott müveket nem használt, kivéve talán, talán az egy Szerémit. Okleveleket alig vett igénybe, bár Zápolyai szigetvári csapataihoz küldött párszavas parancsát szószerint közli.

8) Értesüléseit híven ismétli, éppoly szavahihető történetet Írva, mint amilyen szavahihető Információkat kapott. Zermegh Históriája (vagy Commentar tusa) szigorú eseménytörténet, melyben jelentékeny szerepet játszik maga a szerző, aki nagy alapossággal beszéli el a hadi és politikai részleteseményeket, melyeket maga is átélt, különösen melyeknek akto88