Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
pólusa volt, az ő Epistolája pedig e korszak - a mohácsi katasztrófát kévető évuz». dek népi gondolkodásának és érzelem világának legfontosabb és legbővizűbb forrása. Viszont: minő erkölcsi tisztaság, naivitásában is emelkedett gondolat- és érzelemvilág árad a szintén népi, de dunántuli Tinódi Sebestyén énekeiből! Es minő magasságban állanak Szerémi fölött az ugyanarról a vidékről való, ugyanazon kultúrkörből, ugyanazon délvidéki-szerémségi kolostori mllveltségből majdnem Ugyanazon időben sarjadt minorita (obszerváns) krónika irói! 7 7> Nem lehet Szerémiben a középkori magyar történetírók, ("krónikások") utódját làmi. Azok műveltségben, lelki kulturában, történetirásről vallott nézeteikben, még történetszemléletben is magasan felette állanak, és egészen más történetírói műfajt is műveltek. Szerémi Epistolájávai példát is akar mutami olvasóinak, bizonyára elrettentő példát a sok szörnyűséggel, miket elmesél, tehát pragmatikus abban is, mint az ok és okozati összefüggések keresésében, lélektani motivációkban is. Az Epistola alaphangulata nem méltó a páratlanul tragikus tárgyhoz. A szomorú eseményeknél Szerémi dühösködik, átkozódik, vádaskodik, olykor azonban megdöbbentő objektiven referál, máskor viszont meleg, résztvevő hangon szól a sok szerencsétlenségtől sújtottak szenvedéseiről, s a jószívűség nem tagadható meg tőle. De az is elég gyakran előfordul, hogy nyers jókedvvel mesél el tragikus életsorsokat, eseményeket. Szerémi Epistolája a modern történetkutatót igen nagy nehézségek elé állítja: mit lehet belőle elhinni, ml e sok tekintetben jelentékeny mü forrásértéke. Amit róla fentebb elmondottam, abból az következnék, hogy Szerémi helyes történeti tényeket körülfonván mindenféle ferdítésekkel sőt egyenes kitalálásokkal, mende-mondákkal, a modern történetkutatónak, ha eseménytörténetet ir, az ő előadását, adatait igen gondosan ellenőriznie kell a többi - hiteles - forrással, s igy pontosan elválasztani a tényeket a mesétől. Kitűnő ellenőrző eszközt nyújtanak a Verancsics Antal gyűjteményét alkotó, egykorú történeti leírások a XVI. sz. közepi eseményekről. (M.H.H. II. ; II. és III. köt. ) Az ugyané kort elbeszélő Zermeghgel való számos tárgyi egyezése nagyban emeli Szerémi hitelét. (L. Zermegh fejezet. ) Az igaz nehézség ott kezdődik, mikor Szerémi egyetlen forrásunk. Itt már a modern kutató helyes kritikai érzékének és alapos képzettségének kell minden részletre eldöntenie, hogy mit fogadhat el ebből a félig mesevilágból. Mert ha Szerémi nem ls hazudott, vagy ferdített készakarva, bár nem tudom, hogy ebben a jó véleményben egyetérthetek-e Erdélyi Lászlóval, Szerémi legjobb ismerőjével, elfogultsága kétségtelen, s sokszor talán rosszhiszeműsége ls. Naivitása, primitívsége, fantáziája is sokszor elragadta és leirattathatott vele sokmindent, ami eltér a tényektől. Erdélyi László összeállította Szerémi időrend elleni vétségeit és földrajzi pontatlanságait és helyes adatait, szintúgy sok eseménytörténeti tévedését is. (Szerémi, 1892. IV. és V. fejezet.) Egyetlen kézirata : Orsz. Széchényi Könyvtár. Kiadása : M.H.H., II. (SS) I. köt. Wenzel Gusztávtól. L. még e kiadás birálatáho~: Szádeczky Lajos, Sz^ Gy. élete és emlékirata Bp. 1892. ésu.az. : Sz. emlékirata kiadásának hiányairól. Bp. 1892. Fordítása : Erdélyi László: A mohácsi vész kor«. Szeged, 1941. Szerémi Gy. : Mohács I. -II. Első része az Epistola fordítása, a második rész: A mohács vész nemzedéke. Szeged, 1941, az Epistola tartalmának művelődéstörténeti rendszók szerinti csoportosítása. Ez a két kötet és Erdélyi előbb Szerémi tanulmánya az egész Szeré79
