Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
ml kérdés legfontosabb feldolgozása, amihez még csak Acsádi Ignác, Verancsics és Szerémi, I. írod. tört. Közi. 1894. többször idéztem dolgozatára utalok. Legújabban Horváth János, A reformáció jegyében. Bp., 1953. 118-125. Magyarul a Budapesti Szemlében 1860-ban részletek jelentek meg belőle. Zilahi Károly a "Havi Szemlében" 1878-ban, majd Mogyoróssy Gyula, Történelmi adatok Sz. Gy. emlékiratából c. -en 1882-ben közölte egyes jelentéktelen részleteit. Feldolgozások: Dudás Gyula, Sz. Gy. élete. Századok, 1886. 242-252., u.a. Sz. Gy. emlékirata. 1886., u.a. Szerb volt-e Szerémi? Századok, 1887. 462-464. Gosztonyi Jenő, Dunaszekcső a múltban és jelenben. 1891. jegyzetek ^Erdélyi László, Szerémi György és Emlékirata. Bp., 1892., p. 20., és: Epistola, (ezentúl igy idézem Szerémi müvét), Mon. Hung. Hist. , II., I. köt. p. 128. 2^"Ecce nos laboramus sed per Turcas rursum diruatur". (Epistola 402. ) 3 )u.o. 131. ^Epistola 98. 5 )i.h. 85-86. 6 )Erdélyi, i.m. 32. ^Epistola, 151. 8) Epistola 201. erat valde devotus in fide nostra Catholics recta, qui nunc est summus Lutterianus. 9 )Erdélyi, 45. 1 0Vid. V. Jeromos, Szerémi György emlékiratának művelődéstörténeti adatai. Bp. 1910. 27-30. Művelődéstörténeti értekezések, 43. sz. 1. még: Quellen zur Geschichte d. Stadt Kronstadt in Siebenbürgen, II. 31. Kollányi Ferenc Esztergomi kanonokok 1100-1900. 163. nyomán. 12 )i.m. 46-48. ^Epistola 401. és 401+ Erdélyi, 12, és Wenzel bevezetése az Epistolához, X. lap. 1 4Vid, 41-42. és Acsády, Verancsics A. és Szerémi Gy. írod. tört. Közi. 1894. IV. k. 1 5\.m. VI. Erdélyi nem látja annak, i.m. 11. Horváth egy még rosszabb latintudásu másoló munkájának. (Reformáció. 118.) Mária királyné rendeletéből Sárffy Ferenc győri várparancsnok kutatta fel, kinek jelentését birjuk. - Szádeczky szerint viszont Tatai csak az informátor, az iró maga Szerémi. (Horváth: i. h. 125. ) 17 )Wenzel, XXVII. és Erdélyi, 6,2. jegyz. 18 )Uj folyam VIII. 167. sqq. 80
