Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

nagyobb rendben, mondja Szerémi, mint a magyar optimates II. Lajossal Mohács után - akkor a Budán és Pesten hagyott török őrség a Németországból hozott árukkal hazahajózó pesti kereskedőket meggyilkolja és kirabolja, a panaszkodó lakosságnak pedig Bánffy János Zápolyai magyar helytartója azt felelte volna: magyar barátaimI a török tehet velünk, amitakar. Ami történt, megtörtént! (Epist. 268., 276.) És Szerémi csak azzal tudja olvasóit vigasztalni, hogy az a török parancsnok, a "lator", kinek katonái ezt a tettet véghez vitték, rövidesen hirtelen meghalt. (Epist. 276. ) S ha már Szerémi jellemző képességeiről van sző, nem maradhat emlités nélkül az ő Szulimánja, ez aképzeletbeli alak, aki Máté evangéliumát idézi 7 3) s kit Szerémi babonás tisztelete és félelme valóságos dicsfénnyel vesz körül s - mint már ismételten emiitettem - azt a hivatástudatot tulajdonítja neki, hogy ő, a nagy török, választatott ki Magyarország és a magyar nép megbüntetésére, amiért ezek a katholikus egyház kincseit használták fel a török elleni háború céljaira, s ezzel Krisztust megsértették. 7 4) Szerémi Szulimánja 1543-ban - ezt is már emiitettem -, mikor Magyarország feletti uralma véglegesült, mint valami patriarchális fejede­lem érintkezik a magyar néppel, igaz, csak a somogy-baranyai, már erősen ráccal kevert "félpogányokkal" ahogy Szerémi nevezi őket. (Epist. 387.) Éppily patriarchá­lis-kegyesen érintkezik Szullmán a katholikus papsággal Székesfejérvárt és Eszter­gomban, a kanonokok jövedelmeit mindenütt biztosltja, és nagy érdeklődéssel kér­dezősködik a katholikus hit tanításairól, a Lutheri tanokról is. A katolikusoknak tel­jes vallásgyakorlati szabadságot adott, sőt még meg is parancsolta papjaiknak, hogy ő érte és Zápolyaiért éjjel-nappal imádkozzanak. (Epist. 396-397.) Egy öreg fehér­vári pap annyira megtetszett neki, hogy magával vitte. Mikor aztán elhagyta Fejér­várt és Esztergomba távozott, kitört a rablás, gyilkolás, magyar emberek töme­ges elhurcolása stb., mert mint szintén Szerémi véli: a szultán megtartja igéretét, de akik mögötte vannak, azok nem, és a török már igy szokott bánni más nemzetek­kel. 7 3> Már említettük, hogy Erdélyi, de előtte Wenzel is (Mon, Hung. Hist. II., 1., XIX.) elismerően kiemelte Szerémi Epistolájának kerek szerkezetét, előadásának drámai haladását, ahogy az eseményeket Mátyás fénykorától: Bécs elfoglalásától a legnagyobb nyomoruságig, az ország szivének Idegen uralom alá hajtásáig feltárja. (Erdélyi, Szerémi, 1892., 134. ) És Szerémi annak ellenére, hogy Epistolájában a főeseményeket folytonos epizódokkal, egészen triviális semmiségekkel állandóan megszakítja és széttagolja, s annak ellenére, hogy nála tulajdonképpen a főese­ménysor sem más, mint egyes emberek élettörténetének előadása, ezek is több rész­letben és másokéval összefonva, mindezek ellenére az ő valóban "bámulatos irói készségével" (Erdélyi, i.m. 52. ) sikerült e laza, széteső mesét egységesen, össze­függően felépítenie, s abból meglepően lebilincselő és érdekfeszítő olvasmányt kike­rekítenie, mert mindig megtartja a mesét összetartó f ornalat, s az eseményeket egymásból következően, logikusan illeszti egymáshoz. Sokszor mosolyt kelt naivi­tása, de humora és gunyorossága is, sajnos még többször visszataszít Ízléstelen­sége, életnézeteinek alacsonyrendüsége, különösen az emberek megítélésében, néha léhasága is. Szullmán meghlusult bécsi hadjárata után, mikor Zápolyalék Budán biz­tonságban érzik magukat, - maga Zápolyai Erdélyben van - négy hónapig ropták a táncojt, "saltantes, corlzantes, gratulanter" vigan voltak, mikor a nagy hidegtől sok gyermek, de még felnőtt is megfagyott. (Epist. 273. ) De olykor megindítja a modern olvasót is az egész magyar nép és egyes emberek kegyetlen sorsának átér­zett előadásával - és sohsem untat. Kitűnő megfigyelés, páratlan megelevenítő ké­pesség, s a tehetség: eseményeket élményeket átéreztetni olvasóival, teszik ki Sze­rémi nem mindennapi irói tehetségét, s csak sajnálhatjuk, hogy ez az irői tehetség 77

Next

/
Thumbnails
Contents