Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

anime sue per penitenciam. Quia alt D.Augustinus: "O homo, non possum te salvare sine te, attamen creavi sine te. " 4 6) Et preparavi me ipsum ad audiendum confitentes inter quos discernavi inter leprám et sine leprám (!) id est in mortali peccato et in veniale peccato, in qua wlnere et in vlinere minima. Et quinto, quod sacerdotali continencie sacra appositus eram, et sic de singulis. 4 7) A koronázásról, illetőleg a királyi hatalom jogalapjáról alkotott véleménye is bizonyos egyházjogi és állam ­elméleti ismeret-rudimentumokat tételez fel. Mi teszi Szerémi felfogásában az ural­mat törvényessé? "Deus altissimus constituet principerò et per sacerdos (!) debet ungere"(!), és előbb a kassaiakkal pörlekedve Zápolyai érdekében: "Deus facit prin­ciperò, de Dei donum est, ei, et episcopi unxerunt eum, non vos Cassovienses, ergo contra voluntatem Dei nemo potest resistere. " 4 8) Ismeretesek a középkori ál­lamelméletek a királyi hatalom eredetéről, ismeretesek a kúriának a világi fejedel­mekkel, különösen a német és francia királyokkal vivott küzdelmei, melyekhez mindkét oldalról segédeszközül felhasználták, vagy egyenest Íratták ezen elméletek­ről szóló traktátusokat. Szerémitől nem kívánhatjuk ez óriásira nőtt anyagnak még csak felületes ismeretét sem. Tény azonban, hogy ő e primitiv okoskodásával mikor a Ferdinánd párti kassaiaknak Zápolyai legitimitását próbálja bizonyítani, a legszél­ső kuriális álláspontot képviseli,melyben a király kreálásnál semmiféle világi té­nyezőknek: sem az uralkodók öröklési jogának, sem az alattvalók választási jogának nincsen szerepe. A kétes legitimitásit és zavaros körülmények között trónra jutott uralkodóknak az egyházi felavatás mindig is igen jó eszköz volt trónrajutásuk tör­vényesitéséhez. Ilyen a Zápolyaié is, és igen valószinü, hogy Szerémi ezért vallja ezt a szélsőséges elméletet. Mert kétségtelen, hogy valamit hallhatott, tanulhatott az egyházjogból is, hiszen Magyarországon sokkal közelfekvőbb lett volna Zápolyait az alattvalók választásával és a szent koronával való koronázással igazolni, semmint egyházi felkenéssel. Hogy a bibliát sokszor idézi, az semmit sem jelent műveltsége milyenségére. De beleszövi meséjébe a klasszikus irodalomból való ismereteit is: principiis obsta, sero medicina paratur, idézi többször is Ovidius Remedia amori­sának 91. sorát. 4 9) Vagy Juno hirhedt mondását az Aeneisből: "Flectere si nequeo superos, Acheronta movebo", (VII. 312. ) eltorzítva többször is alkalmazza, igy Zápolyainak tulajdonított önvallomásként is: "Quod si demones possum contra hostes meos portare de inferno, vere portare volo. "50) Váradi Pg^er kalocsai érsek Má­tyás korában leveleket "scribebat tamquam unus Cicero", az erős katonát Achilles­hez (238), Török Bálintot Ulisseshez, (351), Hectorhoz (332) hasonlítja, igy Cibak Imre fűit secundus Ector vei Achilles (332). A budai nők megjósolják Török Bálint­nak, hogy nem jön vissza a török szultántól: "admodum sicut Extori (!) sua Dromen­ta (!) quando volebat ire simul extra Trojam contra Agamenonem. " (!) 5 2) A rácokat - klasszicizálva Traciani-kat - a myrmidonokkal, Achilles népével azonosítja. 53) Hivatkozik még a Trója körüli hősök közül Calchasra, és Trója ostromára, mindez azonban - Erdélyi szerint (i.m. 51.) - nem klasszikus hatás, hanem a középkori Trója-mondáké. Talán innen a tulajdonnevek szörnyűségesen eltorzított alakja is. Az azonban kétségtelen, hogy Cicero nagy levélíró tehetségét klasszikus tanulmá­nyokból ismerte, szintúgy a Vergilius és Ovidius idézeteket is. De ezek a tanulmá­nyok nem lehettek valami behatőak másképp nem Írna Szerémi oly rendkívül barbár latinsággal. Bizonyára csak idézeteket hallott egy Perényi Ferenc vagy Zápolyai udvarában, vagy még iskolás korában. Nem volt híján Szerémi komolyabb zenei ismereteknek és valamelyes zenei te­hetségnek sem. 5 4) A képzőművészet iránt Szerémi már kevesebb érdeklődést mutat. Csak az esztergomi Bakócz kápolna törökök általi kirablásához fűzött megjegyzése, misze­66

Next

/
Thumbnails
Contents