Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

Már a kortörténetirás jellegével bir, mindenesetre túlnő a naplőirás keretein Szepsi Laczkő Máté munkácskája. Szepsi Laczkő Máté életéről csak annyit tudunk, hogy Lőrántffy Mihálynak volt udvari concionátora (prédikátora), majd ennek 1614-ben bekövetkezett halála után lelkész Erdő-Bényén, Zemplén megyében. (Szinnyey s.v. ) Kortörténeti feljegyzései az 1520-től 1619-ig lejátszódott magyarországi fő hadi és politikai eseményekről, ahogy azokat ma birjuk, több iró által szolgáltatott adatok első, lazán megszerkesztett összeállítása, egy "rudis et indigesta moles", olyasféle, mint Szamosközy adatgyűjteménye a Mon. Hung. Hist. IV. Szamosközy kötetében, mely még legkidolgozottabb részleteiben is nélkülözi a végső simításokat és még ezekben is olykor csak jelzi, hogy mi lenne még a szöveghez hozzápótlandó, hogy mi lenne az, ami "bővebb szóval declaráltassék. "' (p. 37. )*) Szepsi feljegyzései nem mind az ő, hanem több iró közös munkája, ő csak mint valami szerkesztő rendezi az összegyűjtött anyagot, melyből aztán majd kerek, megkomponált elbeszélést kellene irnia. Kik lehettek Laczkő munkatársai? Talán paptársai? Érdekes lenne tudni, de erre legfeljebb találgatásokkal felelhetnénk. 2) Laczkó müve legnagyobb részében egészen szimpla évkönyvezés, amilyen nem sok van a magyar történeti irodalomban, s melynek csak egyes, aránylag kis részletei - különösen az 1604-i és az 1616-1619-i évekre vonatkozóan - nyújtanak egységesen megszerkesztett elbeszélést. De ezek is évek, sőt napok szerint adják elő az eseményeket, az annale se k módjára. Feltűnően sok az akta, oklevél, levél, államszerződés, melyek többnyire teljes szövegükben közöltetnek, magyarul. Ez már hozzátartozott az akkori magyar kortörténetiráshoz. Laczkó papi ember, Lőrántffy Mihálynak, a nagy Lőrántffy Zsuzsánna apjának házi "concionátora" (prédikátora), aki történeti munkásságával is tanitani akar, s a történetet, helyesebben a XVI. századi főbb magyarországi eseményeket és saját korának "emlékezetre való dolgait" azért jegyezte fel, hogy azok "a magyar nemzetet jó vigyázásra" serkentsék "igen ügyefogyott állapotjában. " Mert ő az 6 szigorúan theologiai-theokratikus világ- és történetszemléletével a földi történést Isten akaratnyilvánításainak érzi, s a hadi, politikai események alakulásában, szintúgy a természeti csapásokban, rendkivüli természeti tüneményekben Isten intelmeit látja meg, melyek szerint kell aztán az embernek életét berendeznie, tetteit szabnia. 3) De hisz a kor asztrológiai és más babonás hiedelmeiben, s egy helyt idézi "a helvétiai Sebaldus Brandinus" jóslatait az 1604-től 1623-ig terjedő évekre. (P.42. ) Tudjuk, a nagytudásu, világosfejü Szamosközy szenvedélyesen kikelt a jövendőmondók krakkai szektája ellen. Laczkőnak ez a Gesta Dei per Hungaros-jellegU történetszemlélete és erős állásfoglalása a protestánsok vallásszabadsága ügyében valami átfogó alapgondolatot ad laza évkönyvezésének. Első - az 1614-i, sorsforditó év eseményeit elbeszélő 509