Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

nyekben szintén megegyezik a két iró, de Kemény, ki egyike volt Rákóczi követeinek, itt természetesen jóval többet tud.

1

9) Az 1644-45. évi morvaországi hadjáratban Kemény volt Rákóczi ama seregének generálisa, mely 1644-ben a legelői járt. Már a politikai és diplomáciai előzmények előadásában is lényeges az eltérés a két iró között. Nem mintha ugyanazon tényeket másképpen mondanák el, hanem mindkettő tud olyasmit, amiről a másik hallgat. Kemény, a fejedelem tanácsosa részletesen ismerteti a háború megindítása előtti megbeszéléseket a fejedelem és tanácsosai között, és Rákóczi elgondolásait, s már idéztem részletes ismertetését a háborúra vezető általános külpolitikai helyzetről. (299-300. ) Szalárdi, az udvari vicesecretarius csak a hatalmas hadikészülődésekről tud, a tanácskozásokból azonban mi sem jutott el ő hozzá, s ő csak azt állapítja meg, hogy a "belső embereken kivül" senki sem tudott bizonyosat e nagy háborús előkészületek céljáról. (147. ) Azonban a háború létrehozó okai között - a magyarországi protestánsok sürgetései és a kényszerű helyzet mellett, melybe Rákóczit a svédekkel, lengyelekkel való szövetkezései sodorták, amiről mindről Kemény is megemlékezik - felemliti Rákóczinak és Lorántffy Zsuzsannának személyes sérelmeit is, amit viszont Kemény vagy elfelejtett már, vagy nem tartott érdemesnek megemlíteni. 21

1 ) A háború fejleményeit egymással egyezően irják le, mindketten egészen hitelesen, de Kemény itt is a maga tetteit részletezi ki szinte túlságosan, s egész előadását a maga személyére összpontosítja. Jellemző, ahogyan az általa megvívott Szatmár helyőrségéből 100 német gyalogos felfogadását Rákóczi számára beállitja: "ami jövedelmem lőn a nagybányaiaktól és szatmáriaktól szétosztottam a vitézlő rend közt... Uram számára is 100 gyalogot fogadék, azon magamnak tartható jövedelemből igen keveset tartva meg. " (313-314. ) Szalárdi ezzel szemben elmondja, hogy Kemény János 400 német muskatérost fogadott fel a szatmári helyőrségből, azokkal Kassára a fejedelemhez "sietett vaia... Melly a fejedelemnek nagy kedvére esék," mert kevés gyalogosa volt. (Szalárdi, 155. ) Hogy Kemény 100-as, vagy Szalárdi 400-as száma-e a helyes, nem tudom, a jellemző azonban nem ez, hanem hogy Szalárdi megint az egészet nézi: a fejedelemnek, az erdélyi seregnek hasznát, gyarapodását, Kemény pedig azt, hogy saját jövedelmét a hadizsákmány bői hogyan használta fel. Itt is kiemeli önzetlenségét, innen is kiérzik, hogy müve alapcélja hadvezetésének és közszolgálati sáfárkodásának igazolása. Mindebből tehát kitetszik: Kemény a hadi és politikai-diplomáciai tényeket hiven, a valóságnak megfelelően adja elő, de hogy aztán a titkos, négyszemközti tanácskozások külföldi követekkel - Croissival, a francia udvar követével, (pl. 452-454), vagy a svéd tábornokokkal, (442-45), vagy Moldvában Lupuj vajdával, (478-480), vagy akár otthon az erdélyi urakkal, s magával a két Rákóczival - valóban ugy folytak-e le amint ő azt előadta, azt ma már aligha lehet eldönteni. Leghirhedtebb epizódját, Pázmány Péterrel való állítólagos beszélgetését és ennek állítólagos kijelentését Erdély feladatáról, Deák Farkas megcáfolta és utána SzekfU is kétségbevonta.

2

1) Igen valószínű, hogy a töméntelen epizód, legnagyobb részében Ízléstelen adoma, pletyka és emberszólás, melyért, már idéztem, Kemény maga is ugy érezte, hogy mentegetnie kell magát (p. 17. ), legalábbis részben nem hiteles. Mégis, különösen a modem irodalomtörténészek Ítélete szerint Kemény iróegyéniségének egyik legerősebb oldala erős karakterérzéke és az 6 értékelései, szereplőiről adott páratlan elevenséggel megrajzolt jellemzései müve legmegkapóbb részletei. Kemény Zsigmond Rajongők-ja két politikai főalakjának, Pécsi Simonnak és Kassai Istvánnak jellemzését maguk egészében Kemény Jánostól vette át. Angyal Dávid kiemeli, hogy Keménynek Mansfeldről adott portréját Ranke szószerint idézi. 2

2) Ezzel szemben Deák Farkas rámutatott, hogy Kemény jellemzései sokszor gyűlölködők és torzak, sőt 505