Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében
31) Szamosközy, II. 324. Nec elevo ad favorem numerum ad cuius veritatem testificandam et praesentium authoritas, et oculorum meorum fides suffragatur. 3 2^Szaniosközy, IV. 107. 3 3>L. minderre: Szekfu, i. m. 35-37. Megemlíthetjük még, hogy az "Annales Transsylvanici", melyre Bethlen oly gyakran hivatkozik, nem jelenti mindig Szamosközy müveit. Egy helyt ugyanis Bethlen ezt mondja: "Szamosközy et alii Annales Transsylvar.ici. " (Tom. IV., p. 455. ) 3 4 ^Bethlen F., III. 332-380. Ugyanitt elhagyja forrása Szamosközy (II., 176-177. ) , részletes megjegyzéseit Werbőczy Tripartitumáről (Bethlen, III. 332) - Ugyané kötete 236-240. lapjain pedig, itt is követett forrása: Szamosköz y (II., 204-206. ) elbeszélő szövegével szemben okleveleket, aktákat közöl . Szintúgy IV., 156-157. en, hol közli Báthory Zsigmond követi megbízólevelét Haller és Trausner részére Miksa főherceghez, mig Szamosközy a megfelelő helyen csak szónokoltatja a követeket. (Szamosközy, II. 130-131.) 35) Igy Báthory Zsigmond által egy unicornis-szarv árának - ezt akkor rendkivül sokra becsülték - (40.000 aranynak!) és Báthory Grizeldisz jegyajándékának visszatérítése tárgyában a lengyel kormányokhoz intézett jegyzékeket. (Bethlen, III. 9. és 22. ) Lukinich, i. m. 354. és 82. jegyzet. Lukinich e véleményét Bethlen Eleknek, a mi Farkasunk testvéröccsének és történetírásban munkatársának Bethlen János Rerum Transsylvanicarum libri quatuor. Nagyszeben, 1664. c. müve egy példányába irt megjegyzéseire alapítja, melyeket Benkő József másolt ki onnan, az ő másolatából pedig Torma Károly közölt a Századok 1885. évfolyama 423-425. lapjain, Adversiák Bethlen János Históriájához cimen. Itt Bethlen János u. i. az I. Rákóczi Györgyáltál a lengyel királyválasztó rendek megnyerésére küldött pénzekkel kapcsolatban, melyek Bethlen Ferencre voltak bizva, ezt irta: "qui (t. i. B. Ferenc) potiore pecuniae parte incassum profusa... " amihez Bethlen Elek hozzá jegyezte "Hazugság, mert a nagyobb részük meghozta, nállam az irás róla. Ez is oly igaz, mint sok a többi. " Magáról Bethlen Farka yról Bethlen János egy izben a Históriában igen elismerően szól, amikor az .1672. évben vele együtt vállalta a portai adó behajtásának nehéz és népszerűtlen munkáját. (História, II., p. 426, ) - Egy más izben azonban éppen a Rerum Transsylvanicarumban erősen vádolja a fiatal unokatestvérét, hogy 1662-ben, Kemény János eleste után, szövetkezik főúr társaival Apaffy ellen és ugy tűnteti fel őt, mint aki az erdélyi rendek nevében ilyen Apaffy ellenes megbízással feltolta magát követül I. Lipóthoz, anélkül, hogy az erdélyi rendek erről tudtak volna: "Paucasque post septimanas" - t. i. azután, hogy az erdélyi rendek hivatalos követe, Macskási Boldizsár tolmácsolta I. Lipótnak az erdélyi országgyűlés segélykérését, - "Volfgangus iterum Bethlenius communi quasi statuum nomine ( sed illis nec consciis, nec approbantibu s) ad solicitanda per eosdem missus auxilia, promissisque (ut progressus rerum docuit) procul dubio oneratus ad suos rediit. " (Rerum Transsylvanicarum libri 4. pp. 291-292. ) - Az előbbi hely: "in comitiis anni praetriti, 1672... ego J. Bethlen condolens afflictioni patriae meae, e medioque Senatorum surgens obtuli me sponte una cum fratre meo charissimo Wolfgango B . regni consiliario; si Statibus placuerit, diligentissime procuraturum tributum, quod persolvendum huic imponi necesse erat. " (História, II. , p. 426. ) 37 )Bethlen, V. , p. 24.