Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében
3 8^Lukinich, i. h. 354. 3 9^Szilägyi az ő Szamosközy-kiadásában pontosan közli ezeket. L. : Szamosközy, I. és III. megfelelő jegyzeteit. (M. H. H., II. oszt. XXI. és XXIX. köt. ) 4 0^ Pannonicae gentis originem et res pace belloqu e, prospera et adversa fortuna gesta s jam hactenus prodidere magni nominis Historici, nos itaque actum agere minime opportunum rati, id tantum deducere volumus, quomodo Transsylvania a Regno Hungáriáé avulsa fuerit, quidve deinceps in ea aut circa earn gestum sit; quod aggressuri, exordiemur a luctuoso Ludovici, Vladislai fìlii ad Mohács interitu. .. probe scientes, nihil magis requiri ab Historico, quam falsi vitandi Studium, et veri scribendi sinceram fidem ... (I., pp. 1-2. ) és: Veritas, qua Historico nihil debet esse antiquius , quem nihil prorsus praeter sinceram puramque factorum illustriorum descriptionem edere dece t, non prout odio, vel favore in alterum propendet. .. ideo sepositis iis omnibus, quae vel mortuorum miseros manes lacessere, vel calumniis innocentes proscindere. ., possent, solam veritatem ob oculos ponere, et, ne cuncta tandem edax ille dens vetustatis corroderei et mundi senium absumeret, rerum Transsylvanicarum brevem oppido descriptionem in publicum edere placuit. (Tom. I. , pp. X. -XI. , Elősző. ) 41) Erre jellemző sorai, igaz Szalárdi nyomán (18. hasáb): Mintegy 1555-től 1595-ig, az első török betörésig tartott "Erdély aranykora": "Aureum Transsylvaniae seculum, "amikor is ezt a provinciát "aedificia", szép városai, különösen a szász városok cseréppel fedett kőházai és kastélyszerü templomai ékítették. Ma ezek mind romokban hevernek, "ut cum tunc nullus reperietur locus desertus"... most azokat még helyreállítani sem tudtuk régi fényükben, "ad hoc usque tempus", a lakosság is igen megcsappant, t. i. a magyar és a szász, és helyükre a román parasztság nyomul: "tanta diminutio, ut nunc loco eorum agrestes Valachi tentoría ipsorum incolunt. " (Tom. III., 583. ) - L. ehhez Szalárdi: Siralmas krónika: Miután a 15-18. hasábokon dicsérettel referálta az első két Báthory áldásos kormányzatát, mely alatt a"Szulimánnal kötött frigye alatt" megmutatják csak a Szászságon a szegénység által falunkint épitetett sürü cserepes és sok kőházak mellyek a népnek akkori értékes és boldog állapotját eléggé prédikálják" (17. hasáb), áttér Zsigmond kárhoztatására: "De ellenben mikhelyt Báthory Zsigmond imide-amoda való kapdosásával... a szegény országnak frigye ellen a török nemzetre kardoskodni kezde, azonnal mint jára az ország, nem mutathatják-e csakugyan azon szászságon levő fris kőépületeknek fenn álló slirU puszta kéményei, az égés és régen pusztában való állás miatt romladozó kőfalai, mellyek im ötven és hatvan esztendőktől fogva ujabban meg nem épülhettek. " (18. hasáb. ) 42) Kihagyja Szamosközy II. 262. -ről: "a Pontifice Maximo... cuius autoritate orbis Christianus regeretur. " Bethlen IV. p. 306. és: "Romám, unde pietatis universalis fons in orbem Chirstianum manat. " Szamosközy I., 211. Bethlen megfelelő helye: II., 455. 4 3 SzekfU, i. m. 76. 44) 'Bethlen, III., 602-603. - Decsy, Commentarli. M.H.H. II., torn. XVII. pp. 209211. 45) Bethlen, III., 632-633. Viszont kihagyja Szamosközy epés megjegyzését (Szamosközy, II., 261. ): "populus, cuius proprium est desipere", bizonyságul népszeretetének. (Bethlen, IV., 305. ) 497
