Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
A már visszafoglalt Szeged pedig újból elvész, "mert az váras-megvitelnek utána oly nagy paráznaság és fertelmesség támadna az várasban, hogy embernek irni is nem illik, kit az Ur Isten semmiképen el nem szenvedheté. " 5 8) Amikor azonban a magyar bizik Istenben, akkor sikerrel harcol a török ellen: Eger megmaradt 1552ben, "Mert az magyarok, kik benne valának, az Istenbe vetették vaia minden reménségeket. Ez reminsig alatt igin nagy bátorsággal viaskodának. Az Ur Isten velek lőn, nekik adá a jUzedelmet. " 5 9) írónk tehát igen vallásos, jámbor, erkölcsös, hazáját és népét öncélúan szerető, igen becsületes felfogást árul el. Nagy részvéttel ir a Székely-mozgalom áldozatairól is, de a "szegénységről" is, melyet a nemesség rabjává tett és kegyetlen bosszúval büntetett. Pedig sokan csak terror hatása alatt álltak a keresztes zászlók alá. 6 0) Az eseményeket - ezek szerint - az emberek alakítják, ezekért az embereké a felelősség is, de Isten jutalmazza az erényt és bünteti a bűnös tetteket. A müvecske mindigiè rámutat a szerinte bűnösökre. A Dózsa-lázadás kitöréséért és elfajulásáért az urakat okolja, mert a "szeginsiget felköltvén, meg nem tudnának őket szerivel vezirleni arra, amire őket indították vaia. "^ 1) Buda elvesztőért "Igy kele az kincses Buda az Szulimán .. .keziben, nagy csalárdsággal, kicsin gonddal, nem semmi okkal, " vagyis Fráter Györgyék csalása, gondatlansága miatt. Zápolyait többször is vádolja, hogv összejátszott a törökkel már 1524-ben! és Mohácsról is készakarva maradt el. De felelős a magyar államszervezet széthullásáért - főképp a török elleni harcban - minden egyes magyar ember, elsősorban katona. (Eger és Szeged idézett példája. ) S ez a felelősség nemcBak Magyarországgal és népével szemben áll fenn, hanem az egész kereszténységgel = Európával szemben is. A mü katholikus szellemű (I. Ferdinánd a régi hit oltalmazó ja volt, mondja) határozottan németbarát, I. Ferdinándról szeretettel szól és halálát siratja, Schwendit és az idegen hadakat azonban erősen birálja. ^3) Nem valami tudományos képzettségű, de jó tollú iró alkotása, eleven, érzelmes, érdekes és részvétet keltő olvasmány. Történeti forrásaként 1514-től kezdve jól használható, hitelesnek vehető. 6 4) Forrásai az iró saját élményei, értesülései, de a Temesvárról és Losonczyról szóló részben kimutatták rá Tinódi hatását is. 6 5) "Az Landorfejirvár elveszésének oka e vőt, és igy esött. " E mü szerzőjének, mint már emiitettem, minden alap nélkül Zay Ferencet szokás tartani, mégpedig Szalay László egy odavetett megjegyzése alapján, melyet Thallóczy minden további vizsgálat nélkül tényként átvett, s ezzel kanonizált. ^ A mü két részre oszlik, az első a katasztrófa okait kutatja. Főokok irónk szerint Zápolyai királyi ambíciója és Báthory Istvánnal való rivalizálása. Félreismerhetetlen Írónk célzatossága: Báthoryt menteni igyekszik és mindenekelőtt Zápolyait érti, ha általánosságban emel is ilyen vádakat: "gonosz urak hozzá nem látása és tunyasága, kik eleit vehették volna ha tudtak vóna és akartak vóna rejá gondolni, " (157. ) "idein rágondolhattak vóna, (a vár ellátására) ha akartak vóna. " (158. ) "A jó végháznak ellyen szörtelenség mia és hozjálátatlanság miá és a köztök való gyűlölségből az magyari uraknak gonosz tanácskozásából történt vót veszedelme, mert ha az urak jók vóttak vóna, kiknek az ország oltalmára és szökségére kellőtt vóna gondot viselni. "... ^ 7) Ez az első rész megrendítő vádbeszéd a "magyari urak" ellen, kiknek sem Istenek, sem hitök, sem hazájokhoz való szerelmek, sem tisztösségek, sem urukhoz való hivségek ezekben nem jutott". Ezért a "közönséges jót" és "hazájoknak oltalmát hátrahadták". A második rész felemelő leírása egy igazi keresztes lovagi harcnak, mintegy előhangja a XVI. XVII. századi magyar végbeli keresztes viztézek harcainak. (Ehhez hasonlót láttunk már a XV. sz. végén is Bonfini előadásában az akkori Báthory István kenyérmezei 46
