Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

Bethlen János Ha Szalárdi, a két Rákóczi György levéltárosa és az idősebbik titkára azon panaszkodik, hogy fejedelmek és más hatalmasok nem törődnek a történetirással, ugy Bethlen János, ki Barcsay Ákos, majd Apaffy Mihály kancellárja volt, már egyenest fejedelmi megbízásból irta meg, legalábbis első történeti munkáját, a Rerum Transsylvanicarum négy könyvét. Apaffy ugyanis, miként Barcsay is, belátva a propaganda nagy fontosságát, a közvélemény nagy jelentőségét, s bizonyára a német birodalomban igen müveit és Erdélybe is eljutott politikai védekező és támadó röpiratokat, sőt történeti munkák példájára, egy az utóbbi évtizedek erdélyi történetét előadó munka Íratásával, a "valódi történeti tények" feltárásával próbálta ellensúlyozni a kedvezőtlen benyomást, melyet török parancsra történt uralomra jutása, s a német párt: Kemény János és fia Simon megbuktatása a török ujabb nagyarányú támadását váró Európára, s mindenekelőtt a bécsi udvarra tett. E munka megiratását Apaffy udvarában csak egy férfiú vállalta, a német pártról nem régiben Apaffyhoz csatlakozott Bethlen János, ki még Barcsay megbízásából készített, de ugyané célt szolgáló Innocentia Transsylvaniae cimü röpiratával bebizonyította irói képességeit. Bethlen János az előkelő, gazdag, nagymultu és hatalmas Bethlen nemzetség bethleni ágának sarja, (Bethlen Gábor az iktáriból származott), született Kisbunon, 1613-ban. Apja Bethlen Farkas Küküllő megyei főispán, fejedelmi tanácsos és az udvari lovas hadak kapitánya volt, anyja Kemény Anna, Kemény Jánosnak, a későbbi fejedelemnek féltestvére. Apja meghalt, mikor János kétéves volt, s anyja 1620-ban újból férjhez ment Macskási Ferenchez, ehhez a "deáktalan, de jeles, tökéletes magyar által(?) ember és vitéz ember nagy főemberhez", ahogy Kemény János második sógorát jellemezte. Kemény Anna is, Macskási Ferenc is buzgó kálvinisták lévén János is még gyermekkorában elhagyta a Bethlen családi eredeti vallását, az unitáriust, és áttért a kálvinira. Iskoláit Gyulafejérvárott, Keresztúri Pálnál, a kiváló pedagógusnál végezte. 2) Külföldi egyetemre Bethlen nem jutott el, amit öregségéig fájlalt és hiányolt, de még igy is, Erdélyben is szép műveltséget szerzett. Igy kitűnően elsajátította a latin nyelvet, s jeles ismeretekre tett szert a jogtudományokban és filozófiában is. A természettudományokat mintha elhanyagolta volna, ilyen ismereteket, vagy akár érdeklődést legalábbis nem árul el müveiben, melyekben egy meteorhullás s néhány rossz előjelnek magyarázott üstökös feltünte az egyedüli említése természeti jelenségeknek, melyekről más XVI. -XVII. századi magyar történetíróknál annyit olvasunk. Már gyermekkorában bejutott a fejedelmi udvarba, az erdélyi főrangú ifjúság e továbbképző iskolájába, s neveltetése, életpályája I. Rákóczi György udvarában alakult ki. 1637-ben nőül vette Váradi Borbálát, egy nemesi származású gazdag kolozsvári kereskedő lányát. Ettől született Miklós fia, a történetirő. Első felesége 1661-ben elhalván, Bethlen 1662. végén vagy 1663. elején ujbóllhegnősült, tehát abban az időben, mikor első történeti müvét, a Rerum Transsylvanicarum könyveit irta. Bár I. Rákóczi György alatt Bethlen János még nem viselt hivatalt, a politikai életben már részt vett, s 1640 óta szerepelni kezd az országgyűléseken. 460