Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

ban a fejedelmi udvarban szerzett be, I. és II. Rákóczi György környezetében, mert Szaiárdi nemcsak Gyulafejérváron tartózkodott állandóan I. Rákóczi György közvetlen környezetében, hanem elkisérte őt útjaira is: a morva hadjáratban 1644-45-hen legalábbis vele volt. Szaiárdi maga megirja, mikor I. Rákóczi György életmódját jellemzi, hogy ez "házai"-ban (szobáiban), hol ruháit tartotta, helyeztette el "mindenféle leveleit" is és itt szokott munkájától megpihenni, s olykor levelei között is "kereskedni", kutatgatni, olvasgatni, amiből, folytatja, "Szaiárdi János conservátorának, kit csak igen ifjú korában, 1634-ben kezdett vaia házába venni, elég nyughatatlansága volt, napestig ott lakván, egybezuzódott leveleket disponálván és minden titkos Írásokat ott vivén és vitetvén végbe, s némelly szorgos írásokhoz ugyan maga asztalárul parancsolván ételt italt neki oda felvinni. " Utazásaiban is magával vitte leveleit "két két postaszekéren. " (244. ) Ilyen belső udvari szolgálatban Szaiárdi nyilván mindent megtudhatott, ami az udvarban történt, vagy onnan kiindult, ha a legmagasabb politikába őt nem is avatták be. Ilyen maradhatott Szaiárdi helyzete II. Rákóczi György mellett is. Ez az udvari híranyag Szaiárdi krónikája 1634 utáni részének főforrása, mintegy II. Rákóczi György hazatértéig Lengyelországból (1657. augusztus 4. Szilágyi, VII. 51. ), azonban valószínűleg szerzett a fejedelmi udvar idősebb tagjaitól információkat a régebbi eseményekre, Bethlenre, Bocskayra is. Többször hivatkozik is rá, hogy ezt vagy amazt szavahihető szemtanutói hallotta. 19) Midőn pedig - mint emiitettem - bizonyára II. Rákóczi György híveivel a lengyelországi katasztrófa után Nagyváradra húzódik, krónikája második, majdnem kizárólag Nagyváraddal foglalkozó részében megint személyes élményei, tapasztalatai a főforrása, hiszen - ezt is már emiitettem - a hiteles hely jegyzője, (Horváth Detre, 98. 4. jegyz. és Szilágyi M. N. T. VII. 100) "káptalan" is volt, s az ostrom alatt egyike a város polgári vezetőinek. írott elbeszélő forrását a Rákőcziak korára nem tudtam felfedezni. Kemény János önéletírását aligha láthatta, hiszen ez azt Krímben, rabsága alatt irta, hazatértekor pedig félretette. 2°) Pedig kettejük Bethlenről szóló előadása határozott rokonságot mutat tárgyilag és beosztásban is. Keménynél: Bethlen kezd megerősödni, "de jaj" át kell adnia Lippát a töröknek. 2

1) Ez igy van Szalárdinál is, még indulatszőt is alkalmaz ez is. ("de, óh nagy Isten". )22) Ezek után Kemény is Bethlen iskolaszervezéseit, a külföldi tanárok behozatását méltatja, (i. h. 35. ) csakúgy mint Szaiárdi és ugyanolyan sorrendben és összefüggésben is, mint amaz. Erre mindketten az 1619. évi hadjáratról emlékeznek meg, csakhogy mig Szaiárdi hadieseményeket nem is emlit, addig Kemény elég részletesen adja elő azokat. (Szaiárdi 55. Kemény 38-40. ) A Kemény féle Ruina exercitus Transsylvanici c. levél, melyet, mint már szintén emiitettem Szaiárdi teljes egészében átirt krónikájába, aktaszerü jelentés. 2

3) 1526-tól 1608-ig terjedő elbeszélését irőnk lényegében Istvánffy nyomán irta meg, kire többször hivatkozik is, sőt utalva arra, hogy ez, és "mások" e dolgokat már bővebben megírták, ugy látja, hogy neki csak röviden kell szólnia azokról. Istvánffy mellett hivatkozik Szamosközyre is, kinek nagyobb munkáit valószínűleg még egészükben látta. Sem Decsy, sem Somogyi használatát nem tudtam Szalárdinál megtalálni. Böjti Veressel vannak ugyan közös hirei (pl. Báthory Gábor gyilkosainak megbüntetése), de közvetlen átvételt nem tudtam megállapítani itt sem. Böjti nevét éppúgy nem emliti, mint Decsyét vagy Somogyiét, pedig egyébként megemlíti forrásait és Böjti éppúgy elődje volt a gyulafejérvári levéltárosságban, mint Szamosközy. Szaiárdi - ezt is már láttuk - bőségesen merített a gondjaira bizott levéltárak anyagából, igy egyes békeszerződések szövegét teljes egészében szőszerint közölte. Külön ki kell még emelnem oklevél, akta, (misszilis levél) jellegű forrásai közül az or454