Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

Szalárdi magyarnyelvű Siralmas krónikája kilenc könyvében - rövid áttekintés után az 1526-tól 1540-ig történt magyar eseményekről: Erdély leválásáról - Erdély XVI. -XVII. századi történetét beszéli el - erdélyi és kálvinista szempontból. A XVII. század közepétől (Erdély önállósulásától) kezdve többé nem tér ki magyar eseményekre. Az egész XVI. századot és a XVII. század első két-három tizedét különben igen röviden adja, részletesebb csak I. Rákóczi Györgytől kezdve lesz (a 75. hasábtól). Bocskayról és Bethlenről, kiket pedig nagyon tisztel, csak szűkszavúan szól, Bethlenről összefoglaló jellemzést ad, inkább belső kormányzatának kulturális (építtetéseit, iskolalapitásait, - szervezéseit) és (állami), gazdasági eredményeit méltatva.

1'Bethlen háborúiból csak az 1619-ig emliti, de itt sem részletezi a hadieseményeket, ellenben közli teljes szövegében Bethlen manifestumát és a nickolsburgi békeszerződést. Beth len-fejezete 34 hasábjából e két szöveg 23-at foglal el, (a manifestum latin szövege 37-55. , a békeokmány 56-61, Bethlen belső kormányzatának eredményei 61-65. hasáb). Rákócziról irva sem annyira a hadi és politikai eseményeket állítja előtérbe, mint inkább az udvarban történteket, s amit ott meghallott: részletesen beszámol a fejedelem és családja magánéletéről, vagyoni ügyeiről, hatalmas gazdasági munkájáról, (ezek kapcsán igen behatóan az államgazdaságról is), csakúgy, mint az udvari és országos főemljerek életéről, pályájáról. Ez udvar értesüléseit olykor tragikus emberi életsorsok apróbb elbeszéléseivé formálja. Es igen részletesen leirja az udvari szertartásokat, egy-egy jelentékenyebb ünnepség, lefolyásának valóságos szabályzatát adva. Például I. Rákóczi György morvaországi hadjáratában, 1645-faen, mikor ez Morvaországban Torstensonnal, a harmincéves háború hires svéd tábornokával találkozott, mind a találkozás szinhelyét, a Liechtenstein hercegi kastélyt és a gyönyörű parkját, vadaskertjét (201-204. hasábok), mind a két hadvezér közös diszebédjét (210-212) aprólékosabban irja le, mint a hadjárat eseményeit, bár ezekkel is behatóbban foglalkozik, mint általában hadi eseményekkel szokott. Ezzel szemben a Rákóczi és svéd szövetségese között lefolyt megbeszélésekről, valamint a rövidesen megkezdődött és a háborút befejező béketárgyalásokról alig tud valamit, azok közül legfeljebb egy-két adomaszerü epizódot jegyzett fel. 3) pedig ő maga az egész hadjárat alatt állandóan ott volt Rákóczi kíséretében. De: a vicesecretarius alig tudhatott meg valamit a hagy politikái*)!! 1. Rákóczi György halálával fejezi be Szalárdi krónikája ÍV. könyvét (1-248. ). Erre következik az igazi "siralmas" krónika, az egész munkának több, mint fele, 396 hasáb a teljes 644-ből, (a Medgyesi Pál prédikációiból álló kilencedik könyvet nem veszem figyelembe), az 1648. évtől kezdődő események, mert Szalárdi visszaemlékezésében már e békés éveket is megszomoritotta Rákóczi Zsigmond halála (1652. ) és II. Rákóczi György megbetegedése himlőben. De különösen az 1657. évtől 1662-ig történt kegyetlen "változások", katonai és politikai katasztrófák, természeti csapások sorozata adatta írónkkal krónikájának a "Siralmas" jelzőt: az események, amelyeket irónk Bethlen és I. Rákóczi György uralma, Erdély XVII. századi "boldog békeideje" szomorú megváltozásának nevez. Az 1657. évi lengyelországi katasztrófáról Szalárdi Kemény János nyomán számol be, ennek Ruina exercitus Transsylvanici-jét egész terjedelmében szószerint közölve. Szalárdi krónikája utolsó fejezeteiben mintegy a 365. hasábtól kezdve, Nagyvárad története kerül előtérbe, megfelelően e nagyfontosságú vár jelentőségének, de meg azért is, mert Szalárdi, mint tudjuk; mintegy 1657-től, Rákóczi hazatértétől kezdődően állandóan itt tartózkodott. Krónikája utolsó lapjait aztán Nagybányán irta: zárófejezetében ennek viszontagságairól szól. Munkáját e szavakkal végzi: "És ez lőn az 1662. siralmas esztendőnek is vége; Én is most ebben végzem az históriákat. " 449