Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Gróf Kéry János

Lássuk mármost Kéry Mars Turcicusának politikai tendenciáját, melyet annak legjellemzőbb vonásának, sőt létrehozó okának ismertünk fel. Ha behatóbb történeti tanulmányok müvében nem is nyilatkoznak meg - amit müve élén az egész magyar történetről mond, azt bármely rövid krónikából is vehette - kora elméleti politikai irodalmában lehetett jártassága: egyhelyütt Macchiavelli elhallgató taktikájára hivatkozik, mégpedig elítélően. De Kéry Mars Turcicusa nem politikai elméletet akar adni - ennél ő gyakorlatiasabb szellemű ember volt - hanem gyakorlati politikai tanitásokat, intelmeket. Politikai állásfoglalását - már láttuk - a magyar társadalomban és a katholikus egyházban elfoglalt állása szabja meg: nagybirtokos, mégpedig a királyi Magyarországon, a töröknek még hódolt területen a nagybirtokos arisztokrata s a pálosrend tagja, s annak egy legbuzgóbb hittéritője a protestánsok között. Püspöki méltóságokat csak már történeti müve megírása után nyert el. Mindebből következik tehát, hogy hive a Habsburg háznak, a katholikus hit legfőbb védelmezőjének, a katholikus restauráció előharcosának, a török elleni harc vezérének. Mert Magyarországnak és a magyar népnek a török a legnagyobb ellensége, annak részéről fenyegeti a legnagyobb veszedelem, s a török hóditő vadsága: Mártis Turcici ferocia az, amit Kéry könyvében oly élénken és élethűen ecsetel. Viszont a Habsburg ház az egyetlen hatalom, mely ezt kivédeni tudja: Mártis Turcici ferocia anno.. 1663, et 4. Hungáriáé viscera irruens, invictisque... Leopoldi I. agminibus eneruata... adja mq irónk már könyve barokk címében is annak egész irányzatát. Végtelen fájdalmas, és egyben érthetetlen, vallja, hogy mégis akadnak, akik jóságos, tisztaéletü, igazságosan kormányzó uralkodó ellen lázadnak, mégpedig a török segítséget keresve. Hogy tehette már ezt Wesselényi Miklós is, aki azonban még az összeesküvés felfedezése előtt meghalt, vagy az egyébként derék katona Nádasdy Ferenc, nem is szólva a kisebbekről, Nadányiról, Nógrád vára parancsnokáról, ki átlépett Apaffyhoz vagy pláne Keresztury Lászlóról, ki egyenest a török karjaiba vette magát. Wesselényiék már a francia segédcsapatok vezéreivel kezdik a lázadás szálait szövögetni, de ennek első kezdetei sötétságben lévén, történetirő nem irhát róluk. Pedig I. Lipót nem törekszik a mi szabadságunk megsemmisítésére, kivéve, ha mi magunk nem hívjuk ki ezt azáltal, hogy túlságos szabadságot követelve, lázadozunk ellene. Még főrangú asszonyaink is "beszennyezik kezeiket a szurokkal" , ahelyett, hogy a rokkát pergetnék. Igy aztán megéfdemeljük a méltó büntetést, mert Kéry Nádasdy ék bünhödését igazságosnak és megérdemeltnek ítéli. Hiszen Austria (= Habsburg ház) Magyarország jótevője, mely nélkül élni sem tud, ahogy Kéry az előadásába ékelt számos dagályos szónoklat félében, vagy Intelemben bizarr képekkel, hasonlatokkal szinezve-ékitve bizonyltja. 10) À törököt ugyan még igen nagy és tul hatalmas ellenfélnek tartja, mégis nem minden reménykedés nélkül közli az állítólagos görög jóslatot, mely szerint a XVII. század 70. évében, ill. pár évvel azután, leáldozik a török napja, belső lázadások gyöngítik rneg birodalmát, a keresztény fejedelmek pedig szövetkeznek és öszszetörik a török uralmát. A szultán nevetett e jóslaton, Kéry azonban sötét titoknak véli, beteljesedik-e az vagy sem, melyet majd a jövő fog felderíteni. Azt azonban kétségtelennek látja, hogy ha a keresztény fejedelmek összefognának, valóban véget vethetnének a török uralomnak, legalábbis Magyarországon. Mert ez a hazáját és népét mindenekfelett szerető Kérynek legfőbb gondja. A szentgotthárdi győzelem után is - mely szintén a legnagyobb örömmel tölti el - felvirradt volna szerinte is a török utolsó napja Magyarországon, ha az üldözést következetesen folytattuk volna. De a béke szép dolog, a hadi szerencse forgandó, s igy mégis helyeselnie kell a hirtelen kötött vasvári békét, azokkal szemben, akik azt kárhoztatták. Mert ez volt az akkori magyarok legfájóbb sebe. Már emiitettem, hogy Kéry igen nagy bámulója Zrinyi Miklósnak, s annak min434