Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Gróf Kéry János
Gróf Kéry János Az 1663-ban újra fellángolt török háború, Érsekújvár gyászos eleste, majd a következő évben Zrinyi Miklós nagy lelkesedéssel fogadott téli hadjárata s a szentgotthárdi győzelem, de meg az ezekre következő évek belső zavarai nyomán megint "volt miről irni", kortörténetet imi a királyi Magyarországon is. Három jelentékeny alkotás szól az 1663-4. évi hadjáratról: Kéry János Mártis Turcici ferocia-ja, Esterházy Pál Mars Hungaricusa és Auer János Ferdinánd Strenge Schiavitu-ja. Lássuk most mindenekelőtt Kéry János grófot. Kéry, a pálos szerzetes, majd szerémi, végül váci püspök nemcsak e nagyfontosságú háborús események leírására, nemcsak kortörténeti ró i célokért és indítékokból fogott történetírói tollat, hanem egyenest politikai, sőt propagandisztikus célokért is. Müvére legjellemzőbb, hogy azt 1672-ben adta ki, a Wesselényi-féle összeesküvés fejeinek kivégzését követő, fegyveres felkelésekkel megvérezett zavarok évében, a bécsi udvar abszolutisztikus kormányzása kibontakozásának idején, s hogy abban igen nagy helyet juttat I. Lipót politikája és kormányzása védelmének, igazolásának, sőt egyenest dicsőítésének a magyar közvélemény előtt. Gróf Kéry János régi, Nógrád megyei nagyobb birtokú család sarja. Elődei közül csak apja, szintén Kéry János emelkedett ki a megyei főbb nemesség közül II. és III. Ferdinándnak tett diplomáciai szolgálataival. Ezek jutalmául elnyerte III. Ferdinándtól 1642-ben a bárói, majd 1654-ben a grófi méltóságot. Követi megbízatásai körülhatároltak voltak: Erdélybe szóltak, s idősb Kéry Jánosnak előbb több izben Bethlennel, majd szintén több alkalommal, I. Rákóczi Györggyel kellett tárgyalnia királya nevében. 1647-ben a IV. Ferdinándot megkoronázó országgyűlés koronaőrré választotta Kéryt, I. Lipót 1655-ben, koronázásakor aranysarkantyús vitézzé avatta, mig - ami pedig döntő fontosságú esemény történetirőnk egész életére is - SzelepchényiGyörgy.a későbbi primás az addig protestáns Kéry Jánost átvezette a katholikus egyházba. Felesége főrangú nő, Czobor Orsolya, Czobor Imre udvarmester lánya volt, gyermekeik közül ifjabb fia János volt a pálos szerzetes, püspök és történetíró. Ifj. Kéry János 1638-ban született Ipolykéren. Első iskoláit Pozsonyban végezte, majd a bécsi egyetem artista facultásának volt három évig hallgatója, 1) s itt nyerte el a filozófiai doktori cimet. 1655-ben elhagyva a bécsi egyetemet, belépett a pálos rendbe. Mint novicius a rend hires lepoglávai házának (Zágráb mellett) volt növendéke, hol ugy ismerték meg, mint "előkelő származású, nagy bölcsességü, de minden fennhéjázás nélküli ifjút, ki a közös étellel és itallal válogatás nélkül megelégedett. 2) Érdemeiért rendje 1658-ban Rómába, a Collegium Germanicum-Hungaricum-ba küldötte, hol négy évet töltött beható theológiai tanulmányok között,3) melyek végeztével elnyerte a theológiai doktori fokozatot. Róma nagy hatással volt a fiatal magyar szerzetesre: itt lett a katholikus hit rajongó hirdetőjévé, az ellenreformáció harcosává. Hazatérve rendjének előbb (1663-ban) pápai, majd lepoglávai házába került, utóbbiban filozófiát tanított az években, mikor a Drávától északra dult a háború, mely őt majd történetíróvá teendi. A háború utáni években a nagyszombati pálos nö431
