Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Klaniczay Tibor: Elősző

ELŐSZÓ A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének Reneszánsz-kutató Csoportja a magyar történetírás múltjának kutatásához kiván segítséget nyújtani néhai Bartoniek Emma (1894-1957) befejezetlenül hátramaradt kézirata nagyobb részének közreadásával. A történeti bibliográfia, a középkori magyar jogtörténet és a kodlkolőgla művelése terén jelentős érdemeket szerzett tudós a magyar történetírás történetének megirását szánta élete főművének. Munkáján fáradhatatlanul dolgozott, s csaknem elkészült már könyvének 1711-lg terjedő első részével, mikor a gyógyíthatatlan betegség az életből idő előtt távozásra kényszerltette. A mU elkészült részéről testvérei jóvoltából gépelt másolat készült, az eredeti kézirat pedig a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárába került letétként. A sajánlatosan félbemaradt vállalkozás elkészült fejezetei a legrégibb krónikás feljegyzésektől a XVII. század végéig tárgyalják a magyar történet elbeszélő forrásalt. Néhol ez a rész Is magán viseli a befejezetlenség jegyeit: a XVI. századi fejezetek végleges rendjét a szerző nem állapította meg, a XVII. század második felének tárgyalása pedig hiányos. Bartoniek Emma hátrahagyott kézirata azonban töredékes volta ellenére Is egy többévtizedes kutatómunka páratlanul gazdag eredményeit tartalmazza. Ő előtte senki sem vállalkozott még arra, hogy valamennyi magyarországi történetíró munkásságát rendszerezően feldolgozza. Egy Ilyen könyv még akkor is becses munkaeszköz lenne a megfelelő korszakok kutatói kezében, ha nem adna többet, mint a müvek megbízható tartalmi ismertetését. Hiszen nemcsak a régi magyar történetírás kiemelkedő, modern kiadásban is hozzáférhető és a szakirodalomban már sokat vizsgált termékeire kell gondolnunk, hanem az általában figyelmen kívül hagyott történeti feljegyzésekre, naplókra, helyi krónikákra, a magyarországi német városokban virágzó helyi történetírás gazdag anyagára stb. Bartoniek Emma munkája azonban távolról sem merül kl a többségükben kevéssé ismert, s elhanyagolt müvek ismertetésében. Bemutatja szerzőiket, forrásalkat, tisztázza egymással való összefüggéseiket, elemzi az egyes írók álláspontját, megrajzolja a fejlődés irányait stb. A kéziratok lelőhelyeinek megállapítását, a bibliográfiai tudnivalókat Is számításba véve, a tudós szerző könyve az ismeretek olyan tárházát szolgáltatja, amely Igen sok munkát tesz megtakarithatóvá a további kutatás számára. Bartoniek Emma hátrahagyott müve, melynek közreadására a fenti két Intézmény vállalkozik, természetesen nem mint egy ma készült tudományos munka fog hasznos szolgálatokat tenni, hanem mint egy régebbi Időből való, tőlünk már némileg távoleső, de még nem Idejétmúlt, a tudomány fejlődése által még nem mindenestül túlhaladott könyv. Már csaknem másfél évtized mult el azóta, hogy a könyv irása kényszerűen félbeszakadt. De valójában a mü egy még korábbi korszak termékének tekinthető, hiszen munkássága utolsó tiz-tizenöt évében a szerző visszavonultságbar és a történetírásunkban érvényesülő uj törekvésektől elszigetelten dolgozott munkáján. Módszerét és szemléletét tekintve Bartoniek Emma könyve ily módon történetírásunknak három3