Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Klaniczay Tibor: Elősző

négy évtizeddel ezelőtti fázisát képviseli. E távolság természetesen a könyv anyagán, tárgyi mondanivalóján is érezteti hatását. Hiszen az ujabb kutatások eredményei nemcsak elvi következtetéseiket illetően, de tényanyagukban is szükségképpen hiányoznak belőle. Ez különösen a középkori történetírásról szóló fejezeteknél szembetűnő. Minthogy az ujabb évtizedekben középkori historiográfiánk terén több kiváló szakember jóvoltából igen jelentős előrelépés történt, s összefoglaló müvek egész sora készült el, Barton lek Emma hasonló tárgyú fejezetei ma már csak tudománytörténeti értékűek, s ezért ezek közreadásáról le is mondtunk. Bár a XVI. -XVII. század jónéhány történetírójáról is jelentek meg ujabban értékes uj tanulmányok, sajnos, az egykorú anyag gazdagságát tekintve számuk igen csekélynek mondható. Bartoniek könyve ezekre a századokra vonatkozóan ezért, néhány évtized elmultával is, hézagpótló marad. Itt is vannak természetesen fejezetrészek, melyek eredményeit az ujabb kutatás már túlhaladta, fejezeteinek többsége azonban még ma is uj ismereteket nyújt a kutatók számára. Ha a szerző maga készitette volna elő kiadásra müvét, azt számos ponton bizonyára kiegészítette volna, főként az ujabban előkerült adatok, illetve a bibliográfiai hivatkozások terén. Ilyen pótlásokra ő helyette nem vállalkozhattunk, az általa hagyott szöveget mindenütt tiszteletben tartottuk. A kézirat előkészítése során csupán a géphibák javítására, az idézetekbe belecsúszott elirások korrigálására, a jegyzetek áttekinthetőbb elhelyezésére szorítkoztunk. A kézirat rendelkezésre bocsátásáért Bartoniek Annának és Bartoniek Júliának, a szerző nővéreinek, a kézirat gondozásának fáradságos munkájáért pedig Ritoók Zslgmondnénak tartozunk köszönettel. Klanlczay Tibor 4