Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Istvánffy Miklós

auctorok"-ből (p. 436. ), kiket részben fel is sorolt. Kritikai érzéke lett volna, ez inkább a Monarchiában fog majd érvényesülni, a Commentariusban Révay csak egy Ízben alkalmaz komoly kritikát forrásain, illetőleg a vizsgálta kérdés irodalmán: a magyarok, ill. hunok eredetét kutatva. Révay u. i. hamarosan érezte, hogy ez első müve túlságosan vázlatos, ezért egy-két bővitést toldott bele, mindenekelőtt a magyarok származását próbálta részletesebben előadni. Hogy a magyarok a hunoktól erednek, azt senki sem vonja kétségbe, mondja ez első betoldásában. Idézi Thuróczyból és Bonfiniből az ismert eredetmondákat, s ezeket két csoportra osztja: az egyik Jordanes meséje, mely a hunokat incubusoktől: gonosz démonoktól és boszorkányoktól származtatja, a másik — Révay nem mondja, hogy ez Thuróczy véleménye -, mely a "Hebraea História" (= biblia) szerint Noéig vezeti vissza a magyarok és hunok családfáját. Az első elméletet, jordanes babonás elbeszélését, tudjuk, már Kézai visszautasította, mégpedig természettudományos és theológiai érveléssel. Ezt Révay nem ismerhette, de ö is elveti a jordanesi mesét, szintúgy természettudományos és theológiai érveléssel, mint Kézai. A démonoktól származtatás, irja, ellentmond az igazságnak s az emberi természetnek, naturae humanae, mely Isten ajándékából, az ő hasonlatosságának örvend (quae munere divino similitudine specie gaudet), mig a démonokat és szörnyetegeket (kikben ugy látszik, Révay is hitt, miként Luther is) Isten nem emberek nemzésére rendelte. Ezért ez a jordanesi vélemény a természeti törvények szerint kiirtandó (ex naturae legibus exterminanda est). Jelentékenyebb a másik, a bibliára épitett, Noétól Szent Istvánig levezetett származáselmélet (Révay egynek veszi az uralkodó nemzetséget a magyar nemzettel) megrostálása. Révay ezt a családfát fogadja el, mert a biblia, nála Hebraea História (mint Bonfininél is, ki azonban — humanista módra — gúnyolja és elveti ezt az eredeztetést) régebbi és minden népek eredetére jobban értesült minden görög és más profán írónál, azonkivül a Szentlélektől sugalmazott mü. 4) Révay tehát keresi a régebbi és jobban értesült szerzőt, tudja, hogy a népek eredetét sok monda homályosítja el - a humanista történetírás már 150 éve megkezdte ezek eloszlatását és célul tűzte ki az eredeti forrásokra valő lehatolást mégis Révay a bibliát nemcsak azért tartja a legjobb történeti forrásnak minden népek eredettörténetére, mert ezt tartja valamennyi közt a legrégibbnek, hanem mert egyben a Szentlélektől sugalmazott mü. Ezek azok az elég egyszerű eljárások, melyekkel Révay a "rerum gestarum veritast", a történeti tények valódiságát megállapítani igyekezett. A hitbuzgó Révay történetszemlélete kifejezetten theolőgiai-theokratikus. Mint sok kortársa - e részt szakitva a humanista tanításokkal — megérzi az Istenség közvetlen beavatkozását a földi történésbe, s Révaynál a magyar történet központjában álló szent korona is Isten ajándéka a magyaroknak, s az ő különös védelme alatt áll: "in praesidio et tutela Dei, a quo nobis revelata et data" (p. 461., 1526 után) és Isten a "Regum constitutor et coronae vindex". (p. 444. ) Hogy Révay is szól a fátum hatalmáról az emberek felett, ez inkább csak egy akkoriban szokásos stiluskellék talán gondolkodás nélküli alkalmazása. Természettudományos és természetjogi.ismeretekre és gondolkodásra vall a "naturae leges" fogalma (p. 436., a jegyzet, melyet már idéztem), meg a "naturae oeconomia" (p. 454. ), mely ugy gazdálkodik az emberiség erőivel, hogy az egyes birodalmak 500 évenként, ha meg nem is semmisülnek, legalábbis hatalmas változásokat szenvednek. Ezt Révay ókori és középkori történeti példákkal is próbálja bizonyítani. Mert az 500-as fatális szám, és végzetes a 600-as, meg a 9-nek többszörösei is, és igy tovább: Révay erősen hisz a számok misztikus erejében, s az emberiség sorsára valő kihatásaiban. (E hitében, láttuk, osztozik az oly nagyra értékelt Szamosközy is. ) Második müvében, a Monarchiában Révay Jean Bodint vallja e rész tanítójának, amire még 391