Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

II., II., pp. 16-33.) Kétes, hogy Verancsics müve-e a "Perhát pasa veszedelme' c. epizód, vagy inkább adoma - humanisták szeretik az ilyesmit. Perhát Konstantinápolyba idéztetvén, meg akarja ölni a szultánt, de ennek egy néma szolgája felfedezi Perhát szándékét és a szultán Így megmenekül. Ez a fejezetecske egészen jelentéktelen . (i. h. pp. 34-36. ) 4. Liber de rebus Hungaricis ann. 1536. c. dolgozat Acsádi szerint (1. m. 21. ) nem V. Antal, hanem "a kéziraton levő feljegyzés szerint testvére, Mihály müve." Csakhogy ez akkor még nem tartózkodott Magyarországon, s Acsádi ugy vélt,- hogy müvét kétségkívül bátyja megbízásából, sőt közleményei alapján állitotta össze. Töredék ez ls, és bárki légyen is szerzője, jelentékeny abból a szempontból, hogy Igen szoros összefüggésbe hozza a magyarországi nemcsak hadi, hanem belpolitikai fejleményeket is a nyugati diplomáciai és hadi eseményekkel. A fejezet egyébként az 1536. évi eseményekről szól: V. Károly császár és Zápolyai tárgyalásairól, különösen pedig Kassa loppal való elfoglalásáról a Zápolyanusok részéről, (i. h., pp. 37-49.) 5. Verancsics Antal és nem Mihály müvének kell lennie a "De apparatu Joannis regis contra Solimannum caesarem in Transsylvaniam invadentem" c. dolgozatnak, mert ennek első fogalmazása kétségtelenül 1538-1539-beniródott, (hiszen ezzel a mondattal végződik: Haec sunt quae praesens annus 1538. jam exien

s in Moldáviám et Transsylvaniam secum attulerat coeptaque et transacta Jul. Aug. Sept. mensibus. Ineunte vere quae in sequens afferet puto magna et multa fore".

.. Márpedig Mihály 1538-ban még mindig nem volt Erdélyben, vagy Magyarországon. De még a váradi béketárgyalásról irva a szerző azt mondja: "aderam eg

o in Consilio Waradini, és az 1536. kolozsvári országgyűlésről, hogy Zápolyait "ita loquutum coram audivi. " És Erdély, Havasalföld és Moldva leirását is e mü harmadik kötetének szánta, pedig amaz kétségtelenül az ő müve. Lehet, hogy később maga Verancsics Antal valóban átdolgozta e fejezetet vagy legalábbis javított rajta, s igy kerültek bele későbbi (1539) évekre szóló betoldások, ahogy Acsádi akarja. Tárgyalásomban V. müveként használtam fel. (i. h. pp. 55-119.) 6. A. Wrancius Sibenicensis Dalmata de situ Transsylvaniae, Moldáviáé et Transalpinae. Harmadik könyvének szánta, mint fentebb emiitettem, Szulimán 1538. évi Rares Péter vajda és Zápolyai elleni moldvai hadjáratról szőlő két könyvhöz, vagyis az előbb (5. sz. ) felsorolt műhöz. Nemcsak e tartományok földrajzi, néprajzi, gazdasági, társadalmi és alkotmányos viszonyainak leirása miatt jelentékeny mü, hanem mert bevezetésében sok érdekes kijelentést tesz a történetírás módszereiről, (i. h. pp. 119-122. ) melyekre tárgyalásomban részletesen kitérek. A müvecske egyébként a keresztény fejedelmek figyelmét óhajtja felhívni a leirt gazdag tartományokra, különösen Erdélyre, hogy ne engedjék ez áldott földet török kézre jutni. (i. h. 119-151. ) 7. Atinai Deák Simon életrajza. Kerek befejezett életrajz, páratlan pályafutása egy a legalacsonyabb sorból királyok tanácsadójává magát felküzdött szerencsfinek, egészen tragikus bukásáig. Regényes események sorozata, hősük sok bllne után elnyeri méltó büntetését, (i. h. 154-161. ) Acsádi szerint lehet Verancsics müve is, de másé is. (i. m. 28. ) 8. Verancsics Antal leyele Paolo Gioviohoz, (Jovius) ennek "Historiarum sui temporis liber XXVIII.-áról. " (Firenzében, 1550-1552-ben jelent meg nyomtatásban. ) Joviust Fueter igy jellemzi: Revolverzsurnaliszta, aki csak pénzért ir jót, egyébként fenyeget és zsarol, korlátlanul hisz a közönség ostobaságában és hiszékenységében. 38