Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
lás után létrehozta a békét. Ehhez az útjához ls nevezetes tudományos eredményt fűznek: állítólag felfedezte volna a később Arnndell márvány tábláknak nevezett római emléket, értékes latin feliratával. 5) Esztergomi érsekké történt kineveztetése aztán (1569. okt. 17. ) alig-alig enged neki időt a tudós foglalatoskodáshoz, nagy müve megírásáról pedig le kellett mondania. "Hiába biztatsz engem a "Res Pannonicas" megírására, Írja Tranquillus Andronicusnak, mert magamtól is szivesen tenném ezt, de nem tehetem. "6) Az "aula" ugyanis másképp határozott, és még magasabbra emeli, még több közüggyel terheli: Miksa király 1572-ben magyarországi helytartójává nevezte ki. Ez év másik nevezetes eseménye Verancsics életében, hogy szept. 25-én ő koronázta meg magyar királlyá Rudolfot, (miután 1570-ben ő adta össze II. Fülöp spanyol királyt negyedik nejével, Miksa leányával, Annával. Ftllqp helyettese az esklivön Károly főherceg volt. 7) Ezt az aktust azonban még egy évvel sem élte tul. Kötelesség teljesítése közben, az oktávális törvényszék ülésezése alatt, Eperjesen halt meg, 1573. Junius 15-én. Kívánsága szerint Nagyszombatban temették el a Szent Miklós templomba, hová primás elődjét, Oláh Miklóst is. A biborosi kinevezés, melyre még Miksa terjesztette elő, már nem találta életben. Verancsicstól gazdag kézirat gyűjtemény maradt ránk, egy hosszú élet alatt tervszerűen gyűjtött feljegyzések, egyrészt magától Verancsicstól - de nagyobb részükben - a legkülönbözőbb, névtelen szerzőktől, a XVI. század első felében Magyarországon lezajlott hadi eseményekről. Mert Verancsics megírandó magyar történetéhez a legnagyobb körültekintéssel gyűjtött anyagot és biztatott Írásra mindenkit, kitől hiteles adatokat remélt kora eseményeiről. Ebben Jovius példája is vezethette. 8) Halála után unokaöccse Verancsics Faustus csanádi püspök (+1617) gondozta az igy összegyűjtött kézirat anyagot, valószínűleg Verancsics végrendelete alapján, melyben ez Faustusra hagyta könyveit. Ezek közé értődhetett ez a kollekció is. Ma az iratok a M. N. Muzeum kézirattárában őriztetnek. Ez a történetírói munkálkodás - e nagy gyűjtemény s pár önálló munka töredéke - biztosit helyet Verancsics Antalnak a magyar történetírás történetében. Verancsics saját munkái: 1. De rebus Hungarorum ab inclinatione regni história, ("inc. : "De inclinatione regni Hungáriáé dubio procul"... ) Töredék, melyben az iró csak a kezdet kezdetéig jutott el: a Mátyás halála utáni hanyatlás okainak feltárásáig, (M. H. H., II. 3-7. ) 2. Casus infelix Belgradi. Szintén töredék, illetőleg egy fejezet töredéke valami nagyobb műből, mint ezt kezdő szavai elárulják: "Sed jam infelicem casum Belgradi pervenimus... " Nándorfejérvár természeti adottságai jellemzése után azokat az "opportunitates"-t tárja elő, melyek Szulimánt ez erős vár ostromára késztették. Magába az ostrom leirásába Verancsics éppen csak hogy belekezdett. (i. h. pp. 8-12., Acsádi kétségbevonja Verancsics szerzőségét. Verancsics és Szerémi. 21.) (M.H.H., II., II. pp. 8-15.) 3. A. Wrancius de Georgii Utissenii Fratria appellati vita et rebus commentarli: Ezt a müvet sem tudta Írója befejezni, patetikus előadásában csak éppen addig jut el, mikor György Zápolyai udvarába kerül. Azokból a szavaiból, hogy "quum in descriptione rerum gestarum Joannls regis , Georgii quoque ... plerisque locis, ita poscente re, necessario m emoravimu s (p. 18. ) és "res illius (sc. Georgii) quia in Joanne manipulatim hic illic referuntur, commentarium hunc de industria el adduxlmus, " (u. o. ) arra következtetek, hogy Verancsics Zápolyairól is irt egy munkát, mely azonban nem lehet azonos egyetlen ránkmaradt müvével sem. (M. H. H., ^7
