Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Istvánffy Miklós

77) Bizonyára nem személyes él nélkül valő azonban, hogy a táborozás alatt Győrben kitört tűzvésznél hallgat Istvánffy a Forgách Ferenc érdemeiről az oltás körül, no­ha ez Commentarii-jében erősen kiemeli a maga döntő munkáját a tüz megfékezé­sében. Istvánffy csak Tahy Ferenc buzgólkodásáről emlékezik meg. (L. XXIII., p. 302. ) Forgách Ferencre a királytői valő elpártolás miatt is haragszik: ezt a lépését "commotae mentis errore per superbiam stolidae ambitionis vanitate" tör­téntnek bélyegzi: oktalan ambiciő és gőg tévesztette meg Forgách elméjét. 78 )L. XXIV., pp. 313-314. 79 )L. XXXIII., pp. 489-490. L. Istvánffy szerepéről: Holub, i. m. 80) Az 1605. év általános jellemzésénél: "pollutis antiquae et sincerae religionis placitis". Lutherről pedig 1521-ben ezt irja: "ante quadriennium in Germania exortum fuit atrox et periculosum in religione dissidium, authore Martino Luthero Saxone monaco Augustiniano, quamvis contra sacram summi Pontificis auctorita­tem Divaeque Virginis ... ac Divorum cultum, caeteraque praecipua Christianae religionis capita; ... quanquam vero primum Romae a Leone summo Pontifice, et postea a Carolo Caesare, nec multp post a Francisco Gallorum Rege ... proscrip­tus ejus sectae homines, qui passim ei nomina dabant, in Pannoniam etiam perva­sisse ferebatur. " Erre Lajos király eltiltja. (L. VII., p. 63. ) 81 ) Dudich András volt pécsi püspök, "famae nominisque sigillatione sceleratis innixus consiliis, a verae religionis via ad damnatos errores deflexit", kétszer is megnő­sült, Lengyelországba meriekUlt, majd Boroszlóba, hol meghalt. (L. XXIV., p. 314. ) Vagy: Johannes Jacobinus, az erdélyi történetíró Székely Mózes mellett küzdve el­esik a brassói csatában 1603. jul. 22. : "tam immatura, tarn crudelique caede in­dignus, nisi pestiferos Ariani dogmatis errores sequutus fuisset. " (L. XXXII., p. 489. ) János Zsigmond, Istvánffy minden gyűlöletének tárgya, halálos ágyán már csak "arianust" enged magához, de addig is: "nemini magistratus, nec praefecturae, nisi ea peste infectis darentur", s ezért sokan hivataléhségből, "nec ullo conscien­tiae pavore ad earn foedissime atque impudentissime prolabentur". (L. XXIV., p. 319. Forgách Ferenc 461. nyomán. Halála után teszi hozzá, bizonyára a pokolra taszíttatott, u. o. ) Magát az unitárius vallást pedig nem tartja távolállőnak a-a törökök mohamedán vallásától: "ariani dogmatis professio a Turcica superstitione haud longe distarei" (L. XXIV., p. 320. ), s ezért Szelim szultán az unitárius Bé­kés Gáspárral rokonszenvez. (U. o. ) Báthory Istvánt sem a betegség ölte meg, ha­nem olasz orvosának, Nicolaus Bucellának tudatlansága, ki "Ariana labe infectus homo" volt. (L. XXVI., p. 348. ) János Zsigmond orvosa, Blandrata is "Arii nefa­rius sectator diris potius devovendus, quam ullo honore dignus" (L. XXIII., p. 289. ) s ez az "Allobrox" = savoyai olasz orvos volt az, aki "ariana peste infectus, eodem veneno infecerat" János Zsigmondot, elgáncsolta nála a buzgó katholikus Báthory Istvánt, eltérítette I. Ferdinándtól, s behivatta vele a törököt. (L. XXI., p. 268. ) Blandrata származását és rövid életrajzát is adja Istvánffy, mint általán más sze­replőiét is. (L. XVII., p. 194. ) - Ezért feltűnő, hogy Istvánffy a világiak kétszin alatti áldozását mintha helyeselné, legalábbis szerinte IV. Pius pápa megengedte Oláh Miklós primásnak, hogy ezt 1565-ben ideiglenesen kihirdesse. (L. XXII., p. 278. ) Megjegyzi ehhez, hogy Schwendi táborában is igy áldoztak, mert ekkor még nem tudták, hogy vezérük áttért. (U. o. ) 82) — 'Holub, i. m. 39-40. és M. N. Muzeum, kézirattár, Fol. Lat. 3606. III., 59. 83) L. Mindehhez: Holub i. m., p. 39. és 3. jegyzet, mely idézi az előbb emiitett kéz­375

Next

/
Thumbnails
Contents