Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Istvánffy Miklós
67 >L. IX., p. 111. /LQ \ Utóbbiakból csak azt idézem, melyben I. Ferenc "Apológiáját" V. Károly császár vádjai ellen kommentálva azt veti a francia király szemére, "Certe nagare non potuisti Rex Francorum, te socium Solymanni fuisse atque eo vni bellum in Christianos populos gessisse. " (Nemz. Muz., kézirattár, Fol. Lat. 3606., f. 39'. ) 69) Sed ego a nostris, qui interfuere, in hunc, quem dixi, modum narrari satis memini. " (L. XVI., p. 172. ) - Tinódi, Káról császár hada Saxoniában ott Kurfürstnek megfogása. 70) Szinán basa hencegéseit Győr és Pápa elfoglalása után (1594. ) "ab iis, qui sermoni interfuerunt, posteaque ad nos t ransfugerunt, didicimus." (L. XXVIIl., 396. ) 71) Quae tribus aut quattuor principibus (II. Ulászló, II. Lajos, I. Ferdinánd és Zápolyai) palilo remotiora ab hominum memoria gesta sunt, et quam funesti aliis post alias subsequutis evenere, e fide dignis litterarum monumentis eruta , superioribus libris exposita sunt: deinceps certiora quidem et clariora sequuntur utpote quibus aetas nostra proxima, quorumque memoria recentior est, nequamquam tamen ullis partibus laetitiora. (L. XVU. bevezetés. ) - Talán Istvánffy e vallomása vitte Petthő Gergelyt is hasonló kijelentésre krónikája 1572. événél? - L. ehhez Petthő fejezetemet. 72) Quum a multis audita potius simpliciter, quam probe comperta referri plerumque videam. (L. XVII., p. 189.) - Nádasdyról mégis elmondta a pletykát, talán-talán, mert "semper aliquid haeret". Ismétlem, Istvánffy nem szerette Nádasdyt, már csak egy rokona, Istvánffy István megöletéséért sem, mely biin méltó megbüntetése elől - Istvánffy szerint - Nádasdy csak a birők megvesztegetésével és I. Ferdinándhoz való átpártolással tudott menekülni. (L. XV., p. 158. ) Istvánffy ugyan elismeri Nádasdy nagy tehetségeit, halálakor mégis megjegyzi, hogy ez "tarn bonam, quam maiam sui recordationem fama factisque promeruit. " (L. XX., p. 252.) 73) II. Lajos holttestét Zápolyai keresteti fel Czetricz Ulrikkal: "Alii referunt ... monstrante quidem Cetricio, sed Reginae cura studioque corpus repertum ... Quod quidem utrumque in ea temporum et rerum perturbatione evenire potuisse credibile veroque simile videtur. " (L. IX., p. 83. ) Pray Györgynek kellett eljönnie, hogy aktával bizonyítsa be, miszerint Mária királyné kerestette fel a szerencsétlen Lajos testét. (Pray G., Annales regum. III., pp. 121-122. ) Istvánffy még csak a valószínűséget tudja segítségül hivni. - Vagy: Telekessy Mihály és Balassa Menyhért, előbbi I. Ferdinánd, utóbbi Izabella hadvezére, nem ütköztek meg (1560. ), mert - mint beszélik - Balassa már akkor összejátszott a Ferdinándpárttal. "Verum nobis nihil in promptu est, quo res dubia aut confirmari, aut refelli queat. Constat tamen, quod" Balassa tényleg átállott I. Ferdinándhoz. (L. XXX., p. 242. ) Istvánffy ekkor 25 éves volt, ugy hogy már maga hallhatott az eseményekről. - A Kiissza várából kivonuló helyőrség útját Velence-párti dalmaták elárulták volna a töröknek: ezt "affirmari non ausim, sic neque negaverim: quum saepenumero atrocia passi aliis crimen delegare soleant. " (L. XXX., p. 420. ) 74 )L. XX., p. 234. 75 )Forgách, 360. • 7 f\\ L. XXIV., p. 307. Különben másutt Forgách Simon is tisztelettel és szeretettel irt Schwendiről, és kiigazította öccse téves vádjait, (p. 373.+) 374
