Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Istvánffy Miklós
Temesvá r bukásánál 1552-ben az ostrom kezdetén Istvánffy Lossonczy István által mondott nagy beszédet alakit ki oratio rectában Tinódi négy sorából és Forgách Fe rene oratio obliquában tartott pár szavából. Tinódi , Végtemesvár, 383-384. sorok. Istvánff y, L. XVIII., p. 202. Az terek hiti látszik itt elvesze, haec inquit, Turcicae perfidiae summa, De vitéz módra legyen fejiink veszte. hic finis est, commilitones, sed macti, virtute quod unum superest agite expedite arma, ne inulti pereamus. (Vergilius reminiscentia. ) Viszont a Temesvárnál ejtett néhány spanyol és magyar fogoly szerencsés megmenekülését Forgách beszéli el részletesebben, mint Istvánffy, ki itt erősen rövidíti forrását, (p. 203., Forgách. p. 43. ) Másfelől Istvánffy ismeri négy magyar fogoly nevén kivül két spanyolét is, mig Forgách csak pár spanyol gregáriusról tud. Istvánffy Temesvár fekvését is részletesebben irja le, mint Forgách, tudjuk, ő általános leírást Magyarországról nem adott, megelégszik a harcterek ismertetésével, ezeket azonban lelkiismeretesen irja le. Drégelynél : Tinódi (Ali basa, 74. sor. ) oroszfalvi papról ir, nevét nem ismeri, Forgách Ferenc (p. 47. ) sem nevét, sem hogy oroszi pap, nem emliti, Istvánffy (L. XVIII., p. 203. ) tudja Oroszfalva és a pap Márton nevét is, s itt újból megemlíti Oroszfalva Kálmán király által való alapítását, pedig erről már egyszer megemlékezett. (L. XVI., p. 168. ) Szondy válasza Alihoz: Tinódi (u. o., 76. sor. ): Már későn költ ahhoz, Szondy csak ezt izené. Istvánffy (L. XVIII., p. 203. ) Ad ea Zondius paucis respondit, sibi firmum esse animi propositum, honeste potius occumbendi, quam ut ab ipso fraude circumventus in servitutem redigatur et catenis Collum oneratus hinc-inde pro mancipio venumducatur. Itaque tarda et impostura eius Consilia, quae sibi minime placuisse paulo post reipsa sit declaratus. L. ehhez Istvánffy szavait Zrinyiről Budina nyomán: Istvánffy (L. XXIII., p. 299. ) Budina (Schwandtner, I. (2-o) 733. ) ut Collum et manus catenis oneratus Juramentum ... praestiti, me per Turper hostium castra ducatur. carum castra nequaquam ductum, nec liberis digito demonstratum iri. Általában Istvánffy mindig valami magyarázó, okadatoló megjegyzést ftiz Forgách és Tinódi előadásához: utánajár a szereplők személyi adatainak s kiegészíti azokat. Már emiitettem: ő történetét egyéni sorsok elbeszéléseivel át- meg átszövi. Tinódi Don Gáspárról ir, Forgách Don Casparről, Istvánffy Caspar Castelluvio (p. 324. - 1622 - Sardo) Sandoről, mert ő nem röstellett utánanézni, hogy ki is volt Tinódi Don Gáspárja, nem ugy mint Forgách. Vagy: Forgách (37. ) Nicopolis sanzacus-ről ir, Istvánffy "Mustapha, cognomine Debelius, hoc est crassus et praepinguis Nicopolitanae urbis in ripa Danubii praefectus"-ról. (L. XVIII., p. 200. ) (Tinódi erről nem ir. ) Tinódi tud "Királyképe János Baptistáról", Istvánffy tudja Castaldo egész nevét, Forgách sohasem emliti: bizonyára naivnak találta Tinódi elnevezését, utánajárni pedig nem volt kedve. A szerencsétlen sorsú Erasmus Teuffel Tinódinál magyar népi nevén Ördög Mátyás, Forgách Ferencnél 370
