Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Erdélyi történetírás a XVII. században

Szamosközy István Decsyvel hasonló sorsú /de más pártállásu/ történetíró: Magyarországból származott Erdélybe, miként amaz, a Szamos -Tisza közéről, s ezt a földet, honnan nevét is vette, még Erdélyben is hazájának nevezte. Mint Decsy, ő is középnemesi család sarja, ő is erdélyi főúri pártfogók fiainak nevelőjeként szerezte külföldi egyetemeken széles körű képzettségét, tanulmányai befejeztével pedig ő is a gyulafejér vári udvarban, illetőleg az erdélyi politikai - és közéletben vezető férfiak pártfogása mellett, "értelmiségi" pályán helyezkedett el: a gyulafejérvári káptalan levéltárosa lett, Decsy, már láttuk, a marosvásárhelyi gimnázium igazgatója. De nemcsak külső életkörülményeik hasonlók, abban is megegyeznek - s ez a legfontosabb -, hogy mindketten hivatásos történetírók és mindketten erdélyi kortörténetet irtak, sőt Szamos közy munkája egyenest folytatása Decsyének. Szamosközy életéről nem sokat tudunk, gyermekségéről, születési helyéről, idejéről, halálának évéről pedig éppen semmit. Mikor az első adatok megszólalnak életfolyásáról, már Sombory László itélőmester, nagybefolyásu udvari ember és főúr udvarában van, ennek fia, Sándor nevelőjeként. Döntő fontosságú egész tudományos kiképeztetésére, hogy a fiatal Somboryt elkísérte külföldi egyetemekre. 1587 és 1590 között a protestáns heidelbergi egyetemen tanulnak, ugy látszik - legalábbis Szamos közy - szép eredménnyel, mert az egyetem egyik tanára, Fortunatus Crellius, az Oltáriszentség ellen irt munkáját Sombory Sándornak ajánlva, megemlékezik a "tudós Szamosközyről", Sombory praeceptoráról. Nagy fordulatot jelent a fiatal Szamos r közy tanulmányaiban és egész tudományos kiképzésében, műveltsége és lelke fejlődésében, hogy Sombory László 1590-ben bekövetkezett halála után Kovachóczy Farkas kancellár vette kezébe a fiatal Sombory Sándor neveltetését, aki Szamosközynek már régebbtől jóakarója volt, és most Páduába küldte a két ifjút, arra az egyetemre, hol ő maga is, de meg sok más magyar Is tanult. Igy Forgách Ferenc, Zsámboky János, Báthory István, Gyulay Pál, Kendy Sándor, Berzeviczy Márton, Gyulafy Lestár stb., tehát sokan azok közül, kik a XVI. század második felében, vagy a következő század elején a magyar történetírás körül érdemeket szereztek, mindenekelőtt Istvánffy Miklós, ki még az ötvenes évek elején látogatta a nagyhirü páduai főiskolát. Szamosközy nem volt megelégedve az egyetemen akkor uralkodó állapotokkal. Igaz, irja Kovasóczy Farkashoz 1592. január 5 -én, hogy sok és kiváló tanára és sok tanulója van minden szakon, de a fegyelem olyan laza, s a tanulóifjúság olyan komolytalan, hogy az előadások nagyobb részét elnyeli a diákok zajongása, és nem használt a nem rég kiadott szigorú szabályzat sem. 2) Mégis, Szamosközy szorgalmasan tanul, s több évi itáliai tartózkodása a legmélyebb hatással volt rá, mint ezt történetiről munkája Ismertetésénél állandóan tapasztalni fogjuk. A fiatal Sombory jogot tanult, s az ő ta nulmányal elősegítésére Szamosközy Is folytatott jogi studiumokat, főképp azonban filológiával, filozófiával és archaeológiával foglalkozott. Itt Páduában adta ki első nagy munkáját, egyben az első önálló nagyobbszabásu magyar classica archaeologlai mun276