Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Forgách Ferenc

t » I ^Egmontról: "praeter alla benemerita exercitum Gallorum ad Gravallngam (1558ban) fudlt, atque prostravit Ingenti strage, qui praeter praeclaras animi et corporis virtutes, proceritate corporis et pulchritudine formae longe omnes superbat, atque Celebris et quodaamodo admirandus habebatur. " (392) mikor kivégeztetését siratja el. 4

1*(71.) L.még Lossonczy István beszédét Temesvárott. (39.) 4

2*A közérdek mindig megelőzi a magánérdeket, ezt Forgách szinte Grlllparzer Treuer Dienere szigorával vallja. Az erdélyi urak, János Zsigmond halála után azt felelik Békés Gáspárnak: "non se privato cuiquam addicturos ceterum pro beneficio publico

, si id agat, non fore se illi allenos. " (471.) Megrója Forgách János Zsigmondot és Békést, kik mindig csak kettesben tanácskoznak, hogy "sibi tantum prospicere, neglecto publico

, ac si ad perdendam rempublicam duo conspirassent", mert csak arra van gondjuk, "quomodo sibi adversus Sellmum tutis esse liceret, quomodo autem patri

a tuta sit, nunquam cogitabant. " (447. ) - Bebek Ferenctől, kl egyike Forgách "monstra teterrima"-Inak, a török lopva elveszi Fülek várát, amit megérdemelt volna, mondja Forgách, ha ez az ő patrlmoniuma lett volna, mert fukarsága miatt vesztette el, csakhogy ez nemcsak az ő, hanem a "regnum" kára is volt. (171. ) A hirhedt Balassa Menyhért, előbb Izabella, majd I. Ferdinánd hadvezére "unlversam ... provinciám Ungaricarum ditionum non ut officium, sed ut propriu

m impositls tributis et variis onerlbus cum maxima nobilitatis calamitate administrabat." (173.) (L. 113. is. ) A királyi hivatalról vallott felfogását Forgách Mátyás már Idézett dicsőítésében fejti kl, s a Ferdinánd főherceggel elmondatott igen szép beszédben. (131-133. ) A katonai hivatásról alkotott véleményét különösen Lossonczy István, Temesvár védőjének és Mechkey Istvánnak, Dobó István parancsnok -társának buzditó beszédeiben vallja meg Forgách. (39. ) 43) Feljegyzi, hogy Nagybánya ostromát János Zsigmond abba akarta hagyni, látva a sok halottat és sebesültet, s azt csak Bebek erőltette továbbra is kegyetlenségből. (368-369. ): "

Hoc quoque Joanni datum

, quippe ne tanta clades Christianorum fieret, alleno bellis civllibus defensatloneque suorum et qualicunque vlndicta pro generositate animi contento, nam et captlvus omnes gratis dlmisit et plerosque a Turcls llberavit. (292. ) Jenő vára jövedelmeit Is azért hagyta meg előbbi ural kezén, noha ezek császárpártlak voltak "ne ín manus Turca rum devenirent, quod alloqun futurum videbat." (399.) 44) Az 1565. évi gyászbeszédet Forgách Bizonyára nem szánta történeti műnek. 45) E sötét vád alaptalanságára 1. Barabás Samu: Zrínyi M. életére vonatkozó okiratok. (Mon.

Hung.Hist. I., XXDC., XXX., XXXI. köt. bev. ) 46) Enimvero vereor, ne ullam partem assequar eorum, quae omnes omnium a eta tum, omnlumque gentium scrlptores assecutl sunt, qui inter ceteras exlmias virtutes ea felicitate usi sunt, ut nihil tarn triste, tarn miserabile ad scrlbendum habuerlnt, quod non laeto ac jucundo quandoque stilo commutare potuerlnt; qua varietate ipsos etlam lectores In lectione retlnere possent. At nobis omnia contrarla evenlunt, qui uno ac perpetuo fato nostras calamitates lugere potlus quam históriám scrlbere videmur. Quod unum tarnen mihi vei maxime notandum vldetur, et monendl omnes, ut causas advertant, cum ex prlscls annallbus nostrae gentls, tum vero ex serie nostrorum scriptorum; nostroque exemplo slbl omnes norlnt, vellntque consulere. (32. ) 245