Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Forgách Ferenc
47) Sajátságos kép Perényi Péterről s a mohácsi vész utáni katasztrófák okozóiról, kik: "fatali quadam furiarum malarum agitatione" hajszolták az országot a bukásba (137). Egy vereségnél: "ubi secundum Deum plus fortultus casus, quam aut disciplina, aut ducum Providentia valuit." (137.) Egy vereségnél: "plus fortuna opinione speque sua favit seu infelicitate quapiam id contigerit, ut sunt res humanae incertis fortunae eventibus obnoxia e ... seu in poenam nimiae lascivia e , amit a katonaság a parasztnép ellen elkövetett divinitus haec calamitas sit immissa." (145-146.) A babocsai haditanács is azt határozza Forgách szerint, hogy ha a török hátrál, "Deo propitio fortunam sequendam esse. " (123. ) Midőn Sziget 1556. évi ostrománál a várfal leomlik, ez "Divina ultio" volt, mikor azonban a várőrségnek sikerül a falat 4 nap alatt kijavítani, ez "Deo haud dubie animos studiumque suppeditante" történt (127). - A török harcol, "si sors ferat". (128.) - Teuffel Erasmus tragikus halála "divino quocunque judicio" történt. (89. ) - A török Allahot kiabál "stulta persvasione, Deum clamore et auditu illius vocis ab somno expergisci" (64). Nagy Lukács bejut az ostromolt Eger várába, mert "fortuna afficit" (68). - És Mechkey - Forgách szerint ez Eger védelmének főhőse - visszaveri az ostromot, mert "divina potentia" segíti (71). A Báthoryak elleni merényletet "Deus mirabiliter avertit" (460). János Zsigmond halála is "divina Providentia" következett be, mert Szelim megharagudott rá (463). A lepantoi csatára a keresztény flotta "divino praeeunte lumine" indul (486). A török Ferdinánd főherceg hadbaszállásától igen megrémül: "secundum Deum, nomen regium huius terroris causa" (136). Hogy a török nem üldözte a Krasznahorka alól visszavonuló "császáriakat", az "Divinae bonitati haud dubie tribuendum" (148). Azok családja, kik Mátyást megölték "mirabili Dei opt. max. judicio" haltak ki egymásután (424). 48) Vulgantur prodigia imminentium malorum nuncia, quae aliis observata congruum fűit nec nos omittere" (303). Igy: Magyaróváron őzike jött világra szarvas fejjel és lábakkal, Miksa császár titkos tanácsosai rövid egymásutánban szerencsétlenül járnak: a cseh kancellár a Dunába fullad, egy nagytudományu theologus -tanácsos tuldolgozza magát és abba megy tönkre, egy jogtudós doktort lovai ragadják el és halálba hurcolják, végül Miksa lova, melyre éppen fel akart szállni, hirtelen öszszeesett és kimúlt (303). Az ördög befolyása az emberre azonban csak Forgách Simon tollán került be, jegyzetképp, Forgách Commentarli-jeibe: Karácson Gergel-t, a fekete embert "saját gonoszsága" és az ördö g "impellálta" a török elleni szerencsétlen ak lójára (p. 453). 49) In Ungaria ... magni tumultus principia apparebant et ... animi repente sunt commutati (442). Temesvár ostromakor a hős Lossonczy erőfeszítéseit ecsetelve, hogy a vár lakóit ellenállásra birja, valóságos dialógusban adja elő a parancsnok és gyáva alárendeltjei okfejtését (30-40). Szintúgy Egerben is, hol a "szinlelés és titkolás csodálatos mesterének", ahogy Forgách Dobót nevezi, sikerült az egrieket a vár diadalmas megvédésére rábeszélnie. Igen érdekesen ecseteli, nagy érzékkel a tömeg lélektana iránt: miként befolyásolta Ferdinánd főherceg hadjáratának kimenetelét 1556-ban a török ijedelme, miként fokozta ezt a rémületet a "királyi név", t. i. hogy egy főherceg személyesen szállt hadba, s nagyította fel a német-cseh-magyar sereg számát, felszerelését, s járult mindezzel hozzá Ferdinánd és Nádasdy Tamás nádor sikereihez. És szépen jellemzi Forgách az egész magyar nemzet: vulgus et nobilitas óriási lelkesedését és reménykedéseit Ferdinánd vállalata kezdetén, és a szörnyű csalódást annak csekély sikerein s még inkább gyors befejezésén (135, 142, 143). 246
