Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Forgách Ferenc

47) Sajátságos kép Perényi Péterről s a mohácsi vész utáni katasztrófák okozóiról, kik: "fatali quadam furiarum malarum agitatione" hajszolták az országot a bukásba (137). Egy vereségnél: "ubi secundum Deum plus fortultus casus, quam aut discip­lina, aut ducum Providentia valuit." (137.) Egy vereségnél: "plus fortuna opinione speque sua favit seu infelicitate quapiam id contigerit, ut sunt res humanae incertis fortunae eventibus obnoxia e ... seu in poenam nimiae lascivia e , amit a katonaság a parasztnép ellen elkövetett divinitus haec calamitas sit immissa." (145-146.) A babocsai haditanács is azt határozza Forgách szerint, hogy ha a török hátrál, "Deo propitio fortunam sequendam esse. " (123. ) Midőn Sziget 1556. évi ostrománál a várfal leomlik, ez "Divina ultio" volt, mikor azonban a várőrségnek sikerül a fa­lat 4 nap alatt kijavítani, ez "Deo haud dubie animos studiumque suppeditante" tör­tént (127). - A török harcol, "si sors ferat". (128.) - Teuffel Erasmus tragikus halála "divino quocunque judicio" történt. (89. ) - A török Allahot kiabál "stulta persvasione, Deum clamore et auditu illius vocis ab somno expergisci" (64). ­Nagy Lukács bejut az ostromolt Eger várába, mert "fortuna afficit" (68). - És Mechkey - Forgách szerint ez Eger védelmének főhőse - visszaveri az ostromot, mert "divina potentia" segíti (71). A Báthoryak elleni merényletet "Deus mirabi­liter avertit" (460). János Zsigmond halála is "divina Providentia" következett be, mert Szelim megharagudott rá (463). A lepantoi csatára a keresztény flotta "divino praeeunte lumine" indul (486). A török Ferdinánd főherceg hadbaszállásától igen megrémül: "secundum Deum, nomen regium huius terroris causa" (136). Hogy a török nem üldözte a Krasznahorka alól visszavonuló "császáriakat", az "Divinae bonitati haud dubie tribuendum" (148). Azok családja, kik Mátyást megölték "mi­rabili Dei opt. max. judicio" haltak ki egymásután (424). 48) Vulgantur prodigia imminentium malorum nuncia, quae aliis observata congruum fűit nec nos omittere" (303). Igy: Magyaróváron őzike jött világra szarvas fejjel és lábakkal, Miksa császár titkos tanácsosai rövid egymásutánban szerencsétlenül járnak: a cseh kancellár a Dunába fullad, egy nagytudományu theologus -tanácsos tuldolgozza magát és abba megy tönkre, egy jogtudós doktort lovai ragadják el és halálba hurcolják, végül Miksa lova, melyre éppen fel akart szállni, hirtelen ösz­szeesett és kimúlt (303). Az ördög befolyása az emberre azonban csak Forgách Simon tollán került be, jegyzetképp, Forgách Commentarli-jeibe: Karácson Ger­gel-t, a fekete embert "saját gonoszsága" és az ördö g "impellálta" a török elleni szerencsétlen ak lójára (p. 453). 49) In Ungaria ... magni tumultus principia apparebant et ... animi repente sunt com­mutati (442). Temesvár ostromakor a hős Lossonczy erőfeszítéseit ecsetelve, hogy a vár lakóit ellenállásra birja, valóságos dialógusban adja elő a parancsnok és gyáva alárendeltjei okfejtését (30-40). Szintúgy Egerben is, hol a "szinlelés és titkolás csodálatos mesterének", ahogy Forgách Dobót nevezi, sikerült az eg­rieket a vár diadalmas megvédésére rábeszélnie. Igen érdekesen ecseteli, nagy érzékkel a tömeg lélektana iránt: miként befolyásolta Ferdinánd főherceg hadjá­ratának kimenetelét 1556-ban a török ijedelme, miként fokozta ezt a rémületet a "királyi név", t. i. hogy egy főherceg személyesen szállt hadba, s nagyította fel a német-cseh-magyar sereg számát, felszerelését, s járult mindezzel hozzá Fer­dinánd és Nádasdy Tamás nádor sikereihez. És szépen jellemzi Forgách az egész magyar nemzet: vulgus et nobilitas óriási lelkesedését és reménykedéseit Ferdi­nánd vállalata kezdetén, és a szörnyű csalódást annak csekély sikerein s még in­kább gyors befejezésén (135, 142, 143). 246

Next

/
Thumbnails
Contents