Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Forgách Ferenc

24) Plebs oppldanorum montanorum - ezek a felvidéki bányavárosok népe - paganorum que, qulbus neque In victoria decus, neque In fuga flagltium (233), vagy: a dunai hajóhad matrózai: classlarli tarde et ex paganis conscripti, plerique vi, insolentia nautici laborls et stlpendll tenuitate ... dlffugere az 1566. évi győri táborozáskor (350). Vagy Buják ostrománál ennek paraszti, Báthory György jobbágyaiból összeszedett lázadó őrsége: mllites seditlosl ex paganis collecti, sordidissimi (48) a várparancsnok akarata ellenére kitörnek, megadják magukat a töröknek, aki vaia mennylllket levágatja, csak a bátor parancsnokot hagyva életben. Sőt a paraszt együtt rabol a (török) katonasággal (333), vagy a visszavonuló magyar-német csapatok elhagyott málhás szekereit rabolja kl, de ez a felszerelés legalább nem lett a töröké! (148. ) 25) Ez a kudarc, vagy "infellcitas", "Incerti fortume eventum" volt, vagy 'Tn poenam nimlae llcentlae, qua miles In miseros agrestes passim petulantissime utebatur dlvinitus haec calamitas sit Immissa". (146. ) Mert hiszen előfordult, hogy a császári katonaság egyetlen haditevékenysége a paraszt kirablása volt: "praedam miseris agrestlbus agere" (157), úgyannyira, hogy sok falu elnéptelenedett, s épp a legnagyobbak, mint már Idéztem (p. 158). 961 Hogy a magyarokat "Matthlas, ut ad civilem vltam et vlrtutum culturam revocaret, uti 8apientlssimus prlnceps atque maglster, nihil reliqui feclt, Ideoque In omni genere scientlarum atque artlum non modo liberalium, verum etiam mechanicarum praestantlsslmos et nobillsslmos viros ex omni republtca Christiana magnis praemlis evocabat, alebatque. Posonll, certe ingenti structura omnium fa eulta tum sclentirumque longe nobllisslmam et perfectisslmum emporium condlderat. Quod ante Ipsum nullus regum fecerat unquam, et qui postea sequuti sunt, quae ipse bene constltuerat et posterls tradiderat, per summám turpltudlnem atque dedecus etlam corruperunt atque pessumdederunt, Princlpes sane non solo eo venerandi sunt, quod praeter ceteros mortales opibus abundent; nam lllae potlus exitlo ac dedecorl sunt plerisque, et quae communes etiam allls esse possunt: sed multo magis, quod virtute ac sclentia; quod elvitates, populos, regnaque ad omnem civilem vitam, omnibus animi corporisque virtutlbus, velutl rectores atque maglstrl, (quod de bonis princlplbus dici solet) docent, Instruunt, exercent. " (423-424.) 27) Bona (Sforza lány) lengyel királynét ócsárolva: "cum regna Chrlstlanorum ab his et simllibus admlnistrata sint, et modo quoque admlnlstrantur (quid enim de Gallls, de Hlspanis, de Germanls, de Brltannis melius dlcere possumus?) Deus opt, max. Imperium orbls terrarum hostl dederlt mirabimur?" (179). - A francia külpolitikára Báthory Kristóf párizsi követségekor tér kl: II. Henrik "Inde ab initio patria" (I. Ferenc) "allorumque regum Galllcorum, qui cum reglbus Ungarlae magnam conjunctionem habuerunt, res Ungarlcas dlllgenter curare susceperat; sed tamen et Ipse non Immer Ito amlcltlas clrcumspiclebat, qui a bello Metens l nullám cum Carolo V. pacem habebat; cujus rei notltia cum ad Ferdlnandum regem et Carolum V. Imperatorem venlsset, summo conatu atque studio turbare coeperunt; ejus rei mlnlstrum nlmlum opportune Bonam reginam Polonlae ... Invenlunt. " 28) 'A magyart a töröktől, mint keresztényt a barbártól különbözteti meg Forgách, és Dobó és Mechkey nála - mindegy, hogy Tinódi nyomán (1.: Bíró Vencel, l. m. 86. ) - azzal biztatják ellenállásra az egri várőrséget, hogy "Chrlstlanls" (tehát nem magyarok!) "in Deo ... spem habendam. " (63.) Ugyanezt a gondolatot, a keresztény (európai) egység gondolatát fejezi kl Forgách azon megnyilatkozása, hogy a magyar Istenért harcol, aztán családjáért, hazájáért és magáért: "nostrls pro 241