Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Forgách Ferenc

azt mondja, hogy ez vltéztil harcolt Szolnok gyászos és dicstelen elvesztésekor, pedig előbb szigorúan megrótta ugyanezt gyávaságáért. Igen, mert Forgách itt szó szerint átírja Tinódit, mlg előbb saját véleményét mondta meg Nyáryról. Tehát forrását híven követve, nem vette észre az ellentmondást.58) De legtöbbször szó szerint követi külföldi forrásalt is: Sleidanust (Johannes Philippl), a XVI. századi vallásmozgalmak első meglróját, s ebben úttörőt, kinek "Commentarli de statu reipublicae ac religion is sub Carolo V." c. müve XXII.-XXIV. könyveiből veszi át II. könyve számára a trienti zsinat előadását és Móric szász herceg hadjáratát. Szintúgy ragaszkodik Alfonso Ulloa spanyol történetíró előadásához II. FUlöp 1560. évi tripolisi hadjáratáról irva, és Jean de Serres, Commentarli de statu religlonis et reipublicae In regno Galllae c. müve VII. könyvéhez, mikor a hugenotta háborúkról emlékezik meg XVIII. könyvében. Sleidanus és Serres miiveinek elme pedig mintául szolgálhatott saját Commentarli-jel elmének megválasztásánál. Ismerte Jovius Commentarli sul temporisát is, és - mint már említettem - Petrus Blzarrus Bellum Cypricum inter Venetum et Selymum (1573) c. mlivét. Kellett azonban még más külföldi forrásainak is lenniük, mert ez említett írókból vett értesüléseit itt-ott módosította, és lényegesen többet is ad a külföldi történetből, mint amennyit az emiitett három íróból átvett. 59) A "Commentarli" hitelessége a modern történetkutatás szempontjából általában véve kifogástalan. Mégis vannak benne kisebb megbízhatatlanságok, melyekre különösen Forgách Simon és olykor Istvánffy javításai mutatnak rá. Mert Forgách mellett Istvánffy Miklós is átjavította a Commentarti-t. 60) Nem érdektelen, hogy Turi György derék katona halálát, ki túlerejű török csapatot támadott meg, hogy az elhurcolt magyar foglyokat kiszabadítsa, de legyőzetett, s hogy a fogságba jutást elkerülje, sisakját elvetve harcolt, mlg elesett, Forgách valami fantasztikus török cselvetés keretébe illeszti, magáról a harci eseményről alig mondva valamit. Ehhez az elbeszéléshez Forgách Simon kénytelen volt hozzájegyezni: "Ez az narratio nem igaz", s elmondja Turi elestét megemlítve a török "fortéi"át is, Turi harcát pedig teljesen ugy festve le, ahogy azt "Az vitéz Turi György haláláról" szóló névtelen históriás ének. ^^ Forgách kortörténetének anyagát szoros időrendben adja elő. Egy-egy könyve általában egy-egy év történetét tartalmazza, s az Időrend pontos betartása kedvéért egyes eseménysorokat félbeszakít, s hogy a közben másutt történteket elmondhassa.52) De mégsem tudja az Időrend szerinti tárgyalást mindig betartani, s olykor a tárgyi összefüggésnek (integra história) adja az elsőbbséget. 63) Egyébként Forgách simán, zökkenő nélkül kapcsol egybe egy Időben, de különböző helyeken történt eseménysorokat, (p. 259. ) Megteszi azonban azt is, hogy minden belső összefüggés nélkül egyszerűen egymásután adja elő a történteket, ugy, hogy a Commentarli néhol évkönyv jelleget öltenek. 64) Es atyjának, Forgách Zsigmondnak 1563-ban bekövetkezett halálát és rövid életrajzát olyan zavaróan Illeszti be a trienti zsinat ülései és Miksa magyar királlyá választása közé, mint Szeréml az ő egyéni élményeit az országos események közé (p. 250). Egyébként Forgách jól szerkeszt, ha van Is Itt-ott zökkenő müve, különösen utolsó könyvel, anyagának elrendezésében. Betétek csak nagy ritkán zavarják a folyamatos előadást, beszédeket pedig alig sző előadásába, azokat is sokszor csak "oratio obllquában". Pedig Forgách kiváló szónok volt. 65) Előadása Forgáchnak egyenest mesteri: eleven, megjelenítő, s az élmény és személyes tapasztalat erejével hat, amit még fokoz írónk páratlan karakterérzéke, már méltatott jellemzéseinek intimitása, egyénítő ereje. Forgách mindenütt a szingulárisát, individuálisát látja, sohasem ad sémákat, még typusokat sem, s csak az egy Mátyást szellemíti át uralkodőeszménnyé. Stilusa szép latin humanista stilus, s 237