Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Forgách Ferenc

augusztus 20-án I. Ferdinánd kinevezi váradl pöspökké, egy Vitéz János, Thurzó Zsigmond, Perényi Ferenc - a kiváló humanisták - utódává. Pappá mintegy 1558ban szentelhették fel, valószínűleg gsak az alsóbb rendekre.

5) Váradl székhelyét nem foglalhatta el, mert azt az erdélyiek 1557-ben elfoglalták, noha Forgách bátyja, Simon védelmezte. Forgách ezért állandóan I. Ferdinánd udvarában tartózkodott. Eletének első nagyjelentőségű eseménye első diplomáciai küldetése volt: az 1556-7. évi országgyűlés I. Ferdinánd felszólítására a regensburgi birodalmi gyűlésre őt jelölte ki követének. Regensburgban a birodalmi gyUlés Ülésén Magyarország helyzetéről mondott fényes beszéde mellett magánbeszélgetésekben ls kérte a birodalmi rendeket - a kereszténység érdekében is - hazája megsegítésére. A német rendek meg Is szavaztak 40 000 gyalogost és 8000 lovast. E siker után rövidesen - 1558-ban - I. Ferdinánd király tanácsossá nevezi ki, s a pornói (cisztercita) apátságot (Vas megyében) adományozza neki. 1560-ban - ez évben emeltetik családja bárói rangra - Ferenc részt vesz az I. Ferdinánd, másfelől János Zsigmond meg II. Zsigmond (Ágost) lengyel király közötti béketárgyalásokon (Izabella ekkor halt meg), 1561-ben pedig kalandos vállalkozásra beszéli rá I. Ferdinándot: Heraclides Jakab, igazi nevén Bazlllk János kísérletét Oláhország megszerzésére Forgách tanácsára támogatta a bécsi udvar. Ettől remélte Forgách Erdély megszerezhetését I. Ferdinánd számára. Azonban Bazilik vállalta kezdeti sikerek után kudarcot vallott, s Erdély nem került vissza a magyar király kezére. A kudarc bizonyára ártott Forgách tekintélyének és befolyásának az udvarban, hiszen ez a sikertelen kísérlet volt egyetlen komoly beavatkozása az események Irányításába. De azért 1562-ben részt vett Miksa főherceg prágai, cseh királlyá való, és frankfurti német királyi koronázásán. Frankfurtból alkalma nyílt Németalföldet ls meglátogatnia, mely utazás igen nagy hatással volt rá. Csodálta e tartomány gazdagságát, művészeti értékelt; az antwerpeni székesegyházat a legszebb templomnak nevezte mind között, amit valaha látott, noha páduai tanulmányai alatt megismerhette Pádua, Velence és más olasz városok, Bécsben, Frankfurtban, Prágában, Regensburgban stb. pedig Németország nagy székesegyházait. Csodálta a németalföldi lakosság jólétét és, ami talán e kulturális tanulságoknál ls fontosabb, megismerkedett Egmonttal és újra beszélhetett Oranjel Vilmossal, kivel már a frankfurti koronázáson is találkozott, s ki Forgách Imrénének, Ferenc öccse feleségének rokona is volt. ' A két híres holland főnemes meghitt beszélgetésben panaszkodott (familiarither... conquaerebatur) ekkor Forgáchnak, hogy a spanyol kormányzat (Granvellát meg ls nevezték) régi, őseiktől örökölt privilégiumaikat és szabadságalkat megsérti.^ Különösen Egmont tett Forgáchra igen mély benyomást. Magyarországba visszatérve részt vett Miksa király 1563. szept. 8-án végbement koronázásán, mikor ls ő vitte a koronázási menetben a király előtt a békekeresztet. Nem előjelként, mert mlg I. Ferdinándot készségesen tudta szolgálni, Miksát rövidesen meggyűlölte, elhagyta, s átállott az erdélyi pártra. Egyelőre azonban megmaradt a "német" párton, s I. Ferdinánd felett ls ő mondott 1566. aug. 7-én a bécsi Szent István templomban ragyogó gyászbeszédet. Még 1563-ban vesztette el szeretett atyját, kiről kortörténetében ls szép szavakkal megemlékezett, noha ez nem volt szereplője az előadta történeti eseményeknek. A bécsi és prágai udvarban különösen Verancsics Antal prímással és Nádasdy Tamás nádorral állt szorosabb baráti viszonyban, utóbbiról szemcsés hadivállalatalt dicsérve mUvében ls Igen elismerően szól. (De bírálja ls!) Verancsics bizonyára Forgáchot ls biztathatta kortörténeti munkája megírására. Mikor 1566-ban Sziget ostromának ellensúlyozására Miksa személyesen száll táborba magyar és birodalmi - német és cseh - csapatokkal Győr alá, Forgich ls 223