Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Hazai német történetírók

Toppeltinus (Töppelt) Laurentius Honfitársai, az erdélyi szászok eredete, ez a Frölich által felvetett probléma foglalkoztatja Töppelt (Toppeltinus) Lőrincet. Töppelt Meggyesen született kb. 1641-ben (1670. áprilisában halt meg 29 éves korában). Első tanulmányalt a gyulafejérvári Bethlen gimnáziumban végezte, tehát magyar Iskolában, s tgy magyar alapkiképzést nyert. 1653. februárjában Páduába utazott, hogy az erdélyi magyar Ifjak tanuló helyén tökéletesítse jogi ismereteit, majd 1661 -ben Németországban Altdorfban tanul, 1663. májusát azonban már Rómá­ban tölti. 1665-ben hazajön, de Fleischer András királybíró és szászok grófja fiának, Tóbiásnak kíséretében ujabb külföldi tanulmányútra küldi kl, mikor is a két szász if­jú Németországban, majd Franciaországban Időzött hosszasabban. Orléansban Töp­pelt megszerzi a mindkét jog doktora elmet, disszertációja a házasságról szól. (R.M.K., III., 2396.) A hosszas külföldi "peregrinációból" - akkor igy nevezték az Ilyen nagyobb utazásokat - 1668-ban tért végleg haza, Brassóban telepedett meg s családalapításra gondolt. Azonban Melzer András brassai biró lánya, kit nőül venni óhajtott, tanítványa, Fleischer Tóbiás felesége lett. Ez a csalódás kihatott Töppelt egész további életére. Engesztelhetetlen gyűlölete Fleischer András iránt, kit házas ­sági terve meghiúsításával vádolt, juttatta 1669-ben fejedelmi parancsra Dénes vára tömlöcébe is. Innen kiszabadulva 1670. április 23-án halt meg Brassóban. Töppelt, bár soviniszta szász ember, nem korlátozza munkálkodását a maga nemzete eredetének kutatására, hanem éppúgy feldolgozta az Erdélyt lakójtöbbi nem­zet: magyar, székely és román őstörténetet Is. E kérdésekről irta meg Origin es c. müvét. Ez főműve, de nem első munkája: eredetileg egy ujabb kori kérdés foglalkoz ­tatta: hogyan is jutott Magyarország és Erdély török uralom alá? Erre próbál felele­tet adni az Artes et arma Turcorum c. első történeti müvében. Előbb lássuk Töppelt második jelentékenyebb mUvét, az Originest. Töppeltet ugyanazon eredettörténeti érdeklődés vezette történetírói munkásságának második fá­zisában, mint a szepességi német Frölich Dávidot, kl Haln Gáspárnak is mentorul, müve pedig forrásul szolgált, vagy erdélyi honfitársát Tröstert. De voltak mintái és bizonyára ösztönzi a XVII. század eleji magyar őstörténetkutatók között Is: Szamos­közy elveszett müvét a magyarok eredetéről jóformán csak az ő idézeteiből ismerjük, s igen valószínű, hogy Töppelt Ismerte Révay Péternek 1659-ben Frankfurtban meg­jelent Monarchiáját is, mely függelékében szintén foglalkozik magyar eredetproblé­mákkal. Nem maradhatott Ismeretlen Töppelt előtt Ráttkay György horvát király - és bántörténetének horvát-szlavón őstörténeti bevezetése sem, hiszen ez is már 1652­ben jelent meg. Mégis a legdöntőbben és egészen kétségtelenül Frölich Prodromusa hatott Töppeltre mlnfi a problémák felvetésében, mind megoldásában. E kimutatható és feltehető Irodalmi-tudományos hatásokról Töppelt maga nem szól, indltóokaiból csak annyit árul el, hogy őstörténeti kutatásaira az a nagy megbecsülés vitte, mely­ben már a klasszikus ókorban is, de saját korában Is a "régiség" (ántlqultas) része­209

Next

/
Thumbnails
Contents