Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
Hain Gáspár és a LŐCSEI KRÓNIKA Már az előbbi fejezetemben jellemeztem a lőcsei XVI. századi és XVII. század eleji városi évkönyvlrást, melyet Sperfogel Konrád Indított meg. Itt erről csak megismétlem, hogy e lőcsei biráktől és jegyzőktől készített történeti feljegyzések - leszámítva Sperfogelélt és TUrck Dánleiéit - nem eredetiben, hanem Hain Gáspár Lőcsei Krónikájába beledolgozva maradtak ránk. Hogy ml volt az ott tárgyalt irók XVII. századi követőinek: Czack Péternek (tanácsos 1606-tól 1637-ig, biró 1632-1633-ban, meghalt 1637-ben, valamint Frölich Mártonnak (1629-től 1637-ig "tribun", 1639-ben és 1642-től 1645-ig tanácsos, 1637-ben és 1647-ben evangélikus egyházgondnok, meghalt 1645. október 11-én) eredeti munkája a Lőcsei Krónika Haln áltól fenntartott szövegéből, azt abból ma már nem lehet kielemezni. Utolsó elődje Haln Gáspárnak a krónlkalrásban apja, Haln Miklós volt. Haln Miklós nem volt lőcsei ember. Nürnbergben született 1603. szeptember 19-én, Magyarországban is előbb Kassán telepedett le, s csak 1637-ben költözött Lőcsére, felesége, Cramer Zsuzsanna kívánságára, ki lőcsei származású volt, leánya annak a Cramer Gáspárnak, kit mint lőcsei krónikást már megismertünk. Itt Haln Miklós polgárjogot nyerve, bizonyára felesége családi összeköttetései révén Is (a Cramerek a lőcsei polgárság vezető rétegébe tartoztak) oly tekintélyt szerzett magának, hogy 1644-45-ben és 1646-ban már városi tanácsossá, 1647-től 1651 -ig pedig évről évre bírónak Is megválasztották. Bizonyos, hogy a krónikának mintegy 1644. óta meglehetősen elszürkülő, és jogi érdélül feljegyzései 1652-lg - Haln Miklós haláláig - az ő müve, és fia azokat szórul szóra irta át. Hogy a krónikában teljes szövegében közölt lőcsei biró - és tanácsválasztási szabályzatot és cselédrendeletet ő szerkesztette, azt Haln Gáspár külön meg is emlltl.1) Fla, Hain Gáspár, 1632. február 17-én született még Kassán. Gáspár anyjának anyja: TUrck Zsófia, a szintén tekintélyes lőcsei TUrck család tagja volt, melyből szintén származott egy lőcsei krónikás: TUrck Dánlel. Ugy hogy Miklós anyai nagyszülei révén nemcsak a lőcsei polgárság felső, vezető rétegébe született be, hanem apja, nagyapja és anyja rokonai utódaként mintegy praedesttnálva volt a lőcsei krónikások müve folytatására. Legközelebbi rokonságából ő volt a negyedik a lőcsei évkönyvezők között. Haln Gáspár gondos nevelésben részesült. A lőcsei iskolák elvégzése után, 1653. körül Wittenbergben tanult annál a Pomarlus Sámulenél, kl 1666-ban az akkor alapitott eperjesi evangélikus kollégium rektora lett. Halnnek hazatérve 1658. december 6-án - a városi évkönyvezők Igen pontosan tájékoztatnak életük körülményeiről - mintegy 26 éves korában vállalnia kellett a lőcsei Iskola rektorságát. 1664-től - mikor rektorságáról lemondott - 1673-ig városi tanácsos, 1669-ben Ideiglenesen jegyző is. 1674-és 1675-ben, valamint 1682. szeptember 2-tői kezdve, és 1683-ban biró. Vagyis Haln Lőcse legválságosabb éveiben: a megindult kathollkus restauráció alatt viselte ezt a nehéz hivatalt, hithű evangélikusként védve hitsorsosal és Lőcse 202
