Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Hazai német történetírók

Maisokat ugyan nagyon gytllöll, de Pázmány Péter ellen egy rossz szava sincs, ezen az eseten klvűl még megemlíti, hogy Nagyszombatban egyetemet alapított). - L. még III., 58., 117-119., 219., 267., 333., 380; IV., 192., 203., 258., 286. többnyire elemi csapásokról, természeti, Időjárási rendellenességekről, s ezek következményeiről a termésre, pestisről stb. 4

0^Luther keserű és gőgös, de Igen magvas gúnynevével illeti a "vulgust": a már többször említettem "Herr Omnes"-szel. Egy más, még keserűbb terminusa is van. S ez már az ő alkotása. II. Rákóczi György maga Is "ördöglelkünek" nevezte magyarországi (hajdú) katonáit, kik ellen valamennyi korabeli magyar és erdélyi történetíró a legelkeseredettebben panaszkodik. Krauss egy helyt ir ezekről: "Rákóczi ... m

It 17 Fahnen VngerlendIschen eördeglelklgen Kriegsgurgelln vndt reuberischen Volk." (IV., 35. ), s általán ezeket egyszerűen csak "die ördöglelkü"-nek nevezi krónikájának német szövegében. Báthory Gáborról mondott nyers kiszólását már Idéztem. (III., 45.) IV.Murád szultánról: "1st verreckt vndt zu seinem Mahomet gefahren nach Mecca." (III., 134. ) Valamicskével szelidebb Lorántffy Zsuzsannáról való kiszólása. A szélhámos Rehner János nem fejedelmi személy, hanem "Pfeffersack und Krlmer. " (III., 54. ) 41) A jelentéktelen Brandenburgi Katalin életét aránytalanul hosszan meséli el még azon tul Is, hogy Erdélyt elhagyta, s abból erkölcsi tanulságot is von le: az "unmässlges Leben" még a fejedelmi nőt Is koldusbotra juttathatja. De, mondja maga Is, "genug von dieser Materj". (III., 108.) - L. még az előbb emiitett Rehner János szebenl consul (bíró) bécsi kalandjának nagy részletezését (III., 47-54.), ki Bethlen követeként 1615-ben járt Bécsben s az udvarnál fejedelmi személyiségnek adta kl magát, hogy az erdélyi fejedelemséget a császár támogatásával elnyerhes se. Eleinte sikerűit az udvart megtévesztenie, amig ki nem derűit, hogy egyáltalában nem fejedelmi személyiség, hanem, mint idéztem, "ein Pfeffersack und Krämer." (III., 54.) - L. továbbá SentemIre vajda "oder Lerder" kalandorságáröl. an.. 113-114.) 42) Bethlen Jánosné szolgáját Segesvárott elfogják a "Rakoczysch" polgárok, ebből "tumultus " kerekedik, av., 4-5.) - Rémhistóriák: Homonnai György megmérgezőséről, melyet már emiitettem av., 64. ), vagy Gusztáv Adolf svéd király "Sperreuter"-érői, kl urát meggyilkolta volna (III., 110-111.), a Máté oláh vajdát megmérgező borbély-seborvosról, és II. Rákóczi György által hozzá küldött becsületes német seborvos helyes gyógykezeléséről. (III., 208-209.) - Mulatságosnak szánt epizód, ahogy két kathollkus papot, kik egy Pálffy birtokhoz tartozó falu evangélikus templomát át akarják venni, a falusi asszonyok kikergetnek a faluból (1646ban, III., 170.). 43) I.h., IV., pp. LII. és LIV. Valóban: Bethlen Gáborról elmondja, hogy ez gyönyört! kárpitokat hozatott Velencéből, melyek ma Is borítják a gyulafejérvári palota fa lalt OH. , 55.), pedig ezt 1658-ban a tatárok elpusztították, felégették, tehát Krauss ezt csak ezelőtt írhatta. 1644-ben hivatkozik 1660-ra (HL, 157.), 1649-ben 1662re. (III., 179.) 44) Pukánszky: Gesch. d. dtschen Schrifttums In Ung. MUnster/Westf. 1931. pp. 97-98. és 207. - Horváth: Reformáció, 199-200. kétségbevonja a német hatást Tinódi "újságoló" énekeire. 197